română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.
2007. 06. 01.

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.

Kiállításunk a régi korok gyermekvilágát próbálja közelebb hozni a ma emberéhez. A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években többezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap játékkészítő pályázatának köszönhetően. Az ebből a gyűjteményből válogatott játékokon kívül a gyermek születését és felnevelését jelző tárgyakkal idéztük fel a 18–20. századi gyermekek életét.
A gyermektelenség okairól, a gyermek fogantatásáról, méhen belüli fejlődéséről a 18. századi orvosok, tudós papok nem sokat tudtak. Az 1762-ben Kolozsváron megjelent Mátyus István Diaeteticája szerint a gyermek egy vékony gőz, vagy „kitsin élő állat” ovariumba kerülése által kezd fejlődni. Ez a kis orvosi könyv több babonás vélekedést is ismertet, amelyekből fény derül rá, hogyan vélekedett a kisember a gyermek nemének befolyásolásáról, valamint a terhesség alatti legfontosabb veszélyekről, magatartási mintákról.

A gyermek nemét elsősorban a megtermékenyítés alatti testhelyzettel hozták összefüggésbe. Úgy vélték, ha a fogantatáskor bal oldalán fekszik az anya, lányt, ha pedig jobb oldalán, fiút fog szülni. A Székelyföld területén több más jóslással próbáltak erre következtetni. Újabban a zsebkendős és a gyűrűs jóslás a legelterjedtebb: ha a ledobott zsebkendőt a várandós asszony a sarkától emelte fel, fiúmagzat, ha pedig a közepétől, lánygyermek születését várták. Ha a hajszálra függesztett gyűrű az anya keze fölött kilendült, fiút, ha körkörös mozdulatokat tett, lányt jelentett.

A gyermek számára a legveszélyesebb periódus a születéstől a keresztelőig tartott. Ekkor fokozottan kellett őrizni a babát és az anyát a rontástól. Piros szalaggal, rózsafüzérrel, imádságos könyvvel, kereszttel, vagy a gyermek homlokának bekormozásával védték az igézéstől vagy az elváltástól a babát. A megbetegedett gyermeket szenes vízzel, ónöntéssel, vagy a frászkarikán való átbújtatással próbálták meggyógyítani. A frászkarika egy perecforma volt, amelyen átbújtatták a gyermeket, majd a perecet feltűnő helyre akasztották, hogy az azt elvivő ember a gyermek betegségét is magával vigye. Az egyedül hagyott gyermek bölcsőjére egyes helyeken seprűt, máshol fakanalat fektettek, hogy a gonosz szándékúak ne tudják megkörnyékezni a babát. Különösen fontos rítusa alakult ki a gyermek első fürösztésének. A fürdővízbe tojást, pénzt tettek, hogy a gyerek kerek legyen, mint a tojás, illetve soha ne fogyjon ki a pénzből. A gyermekágyas asszonyt ételajándékkal látta el a rokonság, a szomszédság és a baráti kör. Háromszéken ezt a bárki által vitt ételajándékot hívták radinának. Csíkban ezzel szemben a keresztelőkor vitt ünnepi étel neve volt a radina.

A keresztelőre Székelyföldön a szülés után hat héttel került sor. A katolikus vidékeken még napjainkban is korozsma készül erre az alkalomra: két gyertyát szorosan körbetekernek gyolccsal, és a gyermek nemére utaló piros vagy kék színű szalaggal kötik át. Egyes falvakban, pl. Mikóújfaluban a reformátusok is elkészítik a korozsmát, csak náluk gyertya helyett virágra tekerik a gyolcsot.

A keresztszülőket néhol a bába, máshol a szülők kérték fel a keresztelésre. Albisban úgy vélekedtek, hogy ha a kezed a tésztában van is, a keresztelőre el kellett menni, azt nem szabadott visszautasítani. Felcsíkon minden babalátót illett meghívni keresztszülőnek, ha valakit kifelejtettek, az sértődést szült. Orbaiszék falvaiban és Udvarhelyszéken a keresztelni akarók jelezték a szülőknek ebbéli szándékukat, szégyennek számított, ha valakit fel kellett kérni a keresztelésre. A hazatérő megkeresztelt babát rituális szöveggel adták át az otthon maradottaknak.
Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk! – ez volt a leggyakrabban mondott formula.

Mivel a legelterjedtebb modell a sokgyermekes család volt, a gyermekre az elmúlt korokban nem irányult annyi figyelem, mint napjainkban. A játék a szocializáció eszköze volt. A munkaeszközök kicsinyített másain a gyermek elsajátíthatta a munkafolyamatokat: a fiúk kaszáltak, fűrészeltek, kalapáltak, szekeret építettek. A lányok sütöttek-főztek, fontak és szőttek, elkészítették a babáikat és azok számára a kelengyét.

A régi magyar szokásjog szerint kb. 12 éves korig terjedt a gyermekkor. Az egyház a nagykorúsítást a konfirmálással/bérmálással hozta összefüggésbe. A 15 esztendős lány és 18 esztendős fiú már családot alapíthatott. A rövidre szabott gyermekkor mégsem volt üres, silány a régi korok embere számára.
Ismerjük meg együtt a régi gyermekek világát!
Szőcsné Gazda Enikő



2018.10.14
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. október 14-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.10.09
Vándorkiállítás-megnyitó a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
2018.10.15 - 19
A Székely Nemzeti Múzeumban harmadik alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet, melynek célja, hogy svájci zenepedagógusok a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (Musikalische Grundausbildung) Sepsiszentgyörgyön is megismertessék.[ részletek ]
2018.09.27 - 10.03
Tisztelettel meghívjuk a budapesti Országos Széchényi Könyvtár dísztermébe és az Ars Librorumban szervezett kiállításra és rendezvényekre.[ részletek ]
2018.09.20
Szeptember 20-án, csütörtökön kilenc órától közszemlére kerül a szakemberek által kiválasztott szeptemberi hónap műtárgya, mely a történelmi részleg gyűjtményének gazdag jelképiséget hordozó darabja.[ részletek ]
2018.09.20
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja a Nagy Sándor: Kispalástos küzdelem (1887–1966) című kiadvány bemutatójára 2018. szeptember 20., csütörtök 19 órára a múzeum Bartók Termébe.[ részletek ]
2018.09.12
Számos magyarországi helyszín után a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba érkezik a budapesti Néprajzi Múzeum híres kiállítása, az Erdélyen innen – Alföldön túl. A Fekete-Körös vidéki magyarság a századfordulón.[ részletek ]
2018.08.31
Augusztus 31-én, pénteken a Pécsi Tudományegyetem épületében kulturális örökségeinkre fókuszáló nemzetközi konferencia zajlik, melynek keretében megnyitják a Kós Károly világa és Kós Károly színházi világa című kiállításokat.[ részletek ]
2018.08.30
Augusztus 30-án, csütörtökön látható utoljára a Weöres 100 - A megmozdult szótár című időszakos tárlat. [ részletek ]
2018.08.18
A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját 2018. augusztus 18-án, szombaton 18:00 órára a Haberstumpf-villába, a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó IN MEMORIAM Gyárfás Jenő című festészeti kiállítás megnyitójára.[ részletek ]
2018.08.22
A Magyar Művészeti Akadémia Képzőművészeti Tagozata és a Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2018. augusztus 22-én 17 órára PANTEON A Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteménye című kiállításának megnyitójára, a Magyar Művészeti Akadémia székházába, a Pesti Vigadó V. emeleti kiállítóterébe.[ részletek ]
2018.07.26
Július 26-án, csütörtökön kerül közszemlére a júliusi hónap műtárgya.[ részletek ]
2018.06.28
Június 28-án, csütörtökön a Székely Nemzeti Múzeum történelmi gyűjteményéből kerül közszemlére az idei hatodik hónap műtárgya.[ részletek ]
2018.06.23
A Székely Nemzeti Múzeum június 23-án, szombaton a nappalt éjfélig hosszabbítja. Ünnepeljük együtt az év leghosszabb napját![ részletek ]
2018.06.17
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. június 17-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor.[ részletek ]
2018.06.15
Június 15-én, pénteken 18 órától szakmai előadásokra kerül sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2018.05.26
Május 26-án, szombaton hetedik alkalommal tartják meg a Madarak és Fák Napját a Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2018.