română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A negyedik legkorábbi magyar irodalmi mű és a Székely Nemzeti Múzeum

A negyedik legkorábbi magyar irodalmi mű és a Székely Nemzeti Múzeum

Az 500 esztendős Apor-kódex valószínűleg a Székely Nemzeti Múzeum legértékesebb tárgya az ún. Huszita Biblia zsoltáraival. A vonatkozó összeállítás 2007. március 15. és március 31. között tekinthető meg.

A NEGYEDIK LEGKORÁBBI MAGYAR IRODALMI MÛ
ÉS A SZÉKELY NEMZETI MÚZEUM

1

Az első magyar nyelvű Bibliát szerémségi papok fordították: Pécsi (?) Tamás kamanci (Kamenica) oltáros pap és Újlaki Bálint mester belcsényi (ma Beoèin) plébános. A Müncheni-kódex öröknaptárának használhatósága szerint ez 1416–1435 között történt. Mivel 1399–1411 között mindketten a prágai egyetemen tanultak, munkájukban régebben huszita eretnek hatást kerestek, és Huszita Bibliaként emlegették. Annál inkább, mert 1439-ben híveikkel Moldvába menekültek, ahogy akkortájt számos huszita is (vö. Huşi város alapítása). Tatros városában (ma Tg. Trotuş, régi harangja a Tánczos Vilmos adatai alapján 1449-ben készült), 1466-ban másolta le bibliájukból (a talán németvásári – Tg. Neamţ – szász származású) Németi György a Müncheni-kódex (eredetileg Jászay-kódex) Újszövetség-részeit. A Bécsi-kódex (eredetileg Révay-kódex) Ószövetség-részeit 1450 körül másolták. (Ma mindkettő az Országos Széchényi Könyvtárban, Budapesten)


Tatros városa (Tatro) a Regnum (és Erdély) délkeleti kapujában; a Szerémség a Duna–Dráva–Száva közén; Buda a Duna mentén; Nagyszombat (Tir[n]avia) a Kisalföldön (B. Wapowsky [?] térképe M. Beneventano Ptolemaiosából, Róma, 1505; részlet)

Az Apor-kódex, a Székely Nemzeti Múzeum büszkesége 1877-ben került nyilvánosság elé, Imecsfalván. Báró Apor Zsuzsánna ajándékozta a Cserey-gyűjteménynek – ő a háromszéki jobbágyfelszabadítást 1848-ban kihirdető Pünkösti Gergely felesége. A kódex nevét Szilády Áron adta, Kiskunhalason, az író báró Apor Péter tiszteletére, akinek tulajdona volt. Altorjára Apor Péter nagybátyja, gróf Apor István révén kerülhetett, nagyszombati vagy pozsonyi apácáktól, akikről 1698. évi végrendeletében gondoskodott. A kódex zsoltárait férfi szerzetesek másolták az első magyar bibliafordításból, valószínűleg a Mátyás halálát követő években, de a Nyulak-szigeti (Margit-sziget) premontrei apácák köttették össze könyvvé Budán, általuk másolt további egyházi szövegekkel, valószínűleg Dózsa parasztháborúja (1514) és a mohácsi vész (1526) között. Az apácák is a török elől menekültek Pozsonyba vagy Nagyszombatba.


 


Budai részlet, a zsoltárok másolásának idején
(Schedel, Hartmann – Volgemuth, Michael:
Liber chronicarum, Nürnberg, 1493)


 


Az Apor-kódex elülső kötéstáblája, belülről, rajta
Apor Péter neve és a bejegyzés az adományozó Apor Zsuzsánnáról,
valamint a több mint felerészben megsemmisült könyv első ívcsonkja
az 1942. évi hasonmás kiadás alapján


 

Az Apor-kódex első épen maradt oldala a megelőző utolsó ívcsonkkal
(ugyanonnan – a kódex jelenlegi állapota nem teszi lehetővé kiállítását)

2



E könyö megvégeztetett Németi Györgynek Hensel Emre fiának keze miatt Moldovában Tatros városában Úr születésének ezernégyszázhatvanhatod esztendeiben

A Müncheni-kódex öröknaptára és a másoló keltezése



4. „Huszita” Biblia (1416–1436 közötti fordítás) – az első magyar (és inkább ferences) bibliafordítás (három kódexben maradtak fenn részei, 15. századi másolatban: a Bécsi-kódex és a Müncheni-kódex ma szintén az Országos Széchényi Könyvtár, az Apor-kódex a Székely Nemzeti Múzeum kincse; fent balról jobbra)

3. Jókai-kódex (első nevén Ehrenfeld-kódex, 1372–1400 közötti eredetiről 1448 táján másolták) – az első magyar nyelvű könyv (Assisi Szent Ferenc életéről és legendáiról; Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent jobbra)

2. Ómagyar Mária-siralom (1300 körüli) – az első magyar nyelvű költemény (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent középen)

1. Halotti Beszéd és Könyörgés (1192–1195) – az első magyar nyelvű egyházi irodalmi alkotás (Országos Széchényi Könyvtár, Budapest; lent balra)



A fennmaradt legkorábbi magyar irodalmi művek

3



A Tebenned bíztunk... az Apor-kódex
1942. évi hasonmás kiadásban


A Tebenned bíztunk... első magyar fordítása
az
Apor-kódex 1881-es első kiadásában


 


 A Képes Krónika ismert iniciáléjában a kódexmásoló
valójában a
Teremtés Könyvét író Mózest ábrázolja


Mojzesnek isten embereknek imádsága Másként Szombati énekletnek dicsérete ps LXXXIX
URam bizodalm löttél münekönk nemzetekből nemzetekbe
Mi előtt hegyek lennének avagy alkottatnék föld és világ öröktől fogván örökiglen te vagy isten
...
Mert ezer esztendők te személednek előttö: miként a tegnapi nap ki el múlt, És őrizet
éjjel
... meg fogyatkoztonk te haragodban: és te hirtelenkedetedben meg háboroltonk
...
Tekénts te szolgáidra és te művelkedetidre: és visellyed ő fiait ...
és mü kezeinknek munkáját visellyed

89 Oratio Moysi hominis Dei.
 
Domine, refugium factus es nobis a generatione in generationem.
Priusquam montes fierent, aut formaretur terra et orbis a saeculo et usque in saeculum tu es Deus.
...
Quoniam mille anni ante oculos tuos tanquam dies hesterna, quae praeteriit, et custodia in nocte
... defecimus in ira tua et in furore tuo turbati sumus
...
Respice in servos tuos et in opera tua et dirige filios eorum ...
et opus manuum nostrarum dirige

A Tebenned bíztunk… az Apor-kódexben és a Vulgatában (részletek)


A 90. (a Vulgata szerint 89.) zsoltár
Szenczi Molnár Albert fordításában
(Jansonius-kiadás, 1645)


Magasztallak Uram, felemeltél engem,
Nem hagytad, nem türted más rabjává
lennem,
Óh Uram, Istenem, hozzád kiáltottam,
Könyörültél rajtam.

 

(Móricz Zsigmond)

A Zsoltárok könyve meghatározó szerepű nemcsak
Balassitól József Attiláig a magyar irodalom,
de a világirodalom fejlődésében is


Bizet d’Annonay, Ch.-E.: Csendélet könyvekkel
(részlet), 17. század

*

 

Szakirodalom

Apor-kódex (Codices Hungarici II.), Erdélyi Tudományos Intézet, Kolozsvár [valójában a Pázmány Péter Tudományegyetem Magyarságtudományi Intézete, Bp.], 1942

Balázs György: Magyarok. Egy európai nemzet születése (Szelényi Károly fotóival), Novotrade, Budapest, 1990

Georges, Jean: Az írás, az emberiség emlékezete, Park kiadó, h.n., é.n.

Jakab László – Kiss Antal: Az Apor-kódex ábécérendes adattára, Debrecen, 1997

Képes Krónika (Hasonmás kiadás), Magyar Helikon Könyvkiadó, Budapest, 1964

Képes magyar irodalomtörténet (szerk. Beöthy Zsolt), 2. kiad., Budapest, 1899

Magyar bibliafordítások Hunyadi János korától Pázmány Péter századáig (vál. stb. Nemeskürty István), Szépirodalmi Könyvkiadó, Budapest, 1990

Molnár József – Simon Györgyi: Magyar nyelvemlékek (2. kiadás), Tankönyvkiadó, Budapest, 1977

Rajsli Ilona: Az Apor-kódex szótára. Délvidéki nyelvemlékeink II., Betli, Budapest, 1996

Régi magyar codexek és nyomtatványok. Nyelvemléktár VIII. (közl. Volf György), MTA, Budapest, 1881

Szathmári Tibor: Descriptio Hungariae. Magyarország és Erdély nyomtatott térképei, 1477–1600, Fusignano, 1987

Tánczos Vilmos: Keletnek megnyílt kapuja. Néprajzi esszék, Komp-Press Kiadó, Kolozsvár, 1996

Változatok a történelemre. Tanulmányok Székely György tiszteletére (Monumenta Historica Budapestinensia XIV., szerk. Erdei Gyöngyi – Nagy Balázs), Budapesti Történeti Múzeum – ELTE BTK Középkori és Kora Újkori Egyetemes Történeti Tanszék, Budapest, é.n. (2004)

*

Bokor Piroska, Gyenge Gabriella, Oláh József, Prezsmer Emese, Sztáncsuj Sándor József, Tamás Tünde és Tiboldi Zoltán segítségét köszönjük




2019.02.14
2018. február 14-én, csütörtökön, 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül a Határvédelem évszázadai Székelyföldön. Csíkszék és Gyimesek vidéke című tanulmánykötet.[ részletek ]
2019.01.30
Csáki Árpád: A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély című könyvének bemutatójára január 30-án, szerdán 18 órától kerül sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A birtok- és építéstörténeti tanulmány a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából készült a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében.[ részletek ]
2019.01.17
A Székely Hadosztály megalakulásának 100 éves évfordulója alkalmából szeretettel meghívjuk 2019. január 17-én könyvbemutatóval egybekötött konferenciára.[ részletek ]
2018.10.29
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati támogatásának köszönhetően, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársai és megbízott külső kutatói 2018 folyamán jelentős tudományos projektet valósítottak meg, melynek célja az uzoni Béldi-Mikes kastély emlékeinek régészeti, történeti és művészettörténeti szempontú feldolgozása volt.[ részletek ]
2019.01.12
2019. január 12-én, szombaton 10–15 óra között szeretettel várjuk a Székely Nemzeti Múzeumba az érdeklődőket (6-tól 99 éves korig) az Alföldön innen – Erdélyen túl. A Fekete-Körös völgye a századfordulón kiállítás zárórendezvényére, és az ehhez kapcsolódó ingyenes szakmai tárlatvezetésre, előadásra és műhelyfoglalkozásra.[ részletek ]
2018.12.15-16
Tizedik alkalommal – újra a Székely Nemzeti Múzeumban – kerül sor a hagyományteremtő karácsonyi vásárra, adventi gyertyafénnyel, mézeskaláccsal, forralt borral és közel ötven kézműves portékájával.[ részletek ]
2018.12.09
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. december 9-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. Az előadás címe: Metamorphosis Transylvaniae (1990-2018). Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok a rendszerváltást követően, előadó Kiss Tamás szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár[ részletek ]
2018.11.28
Tisztelettel meghívjuk 2018. november 28-án, szerdán 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében szervezett kiállításra és kiskonferenciára.[ részletek ]
2018.11.26
November 26-án, hétfőn 18 órától mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban Dimény Attila néprajzkutató, múzeumvezető A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét, amely az idén jelent meg a Dissertatines Ethnographicae Transyvanicae sorozatban, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában.[ részletek ]
2018.11.17
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 17-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. Az idei téma: az őszi és téli fülőkék (főleg Flammulina, Rhodocollybia nemzetség).[ részletek ]
2018.11.14
Szeretettel meghívjuk a 2018. november 14-én, szerdán 11 órakor tartandó szabadtéri kiállítás megnyitójára, amely a magyar királyi 24. gyalogezred első világháborús történetéről emlékezik meg.[ részletek ]
2018.10.23
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében október 23-án 17 órától László Gyula-emlékkonferencia lesz. [ részletek ]
2018.10.25
Október 25-én, csütörtökön mutatjuk be azt a műtárgyat, mely Gerendi-Enderle Anikó jóvoltából került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, és elsősorban a vizuális élmény kifejezésére fekteti a hangsúlyt. [ részletek ]
2018.10.14
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. október 14-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.10.09
Vándorkiállítás-megnyitó a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2018.