română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

A múzeum fentebb bemutatott kiállításaihoz szervesen nem kapcsolódó, külön épületrészben látható a Zsuzsi és Andris baba népviseletben címet viselő kiállítás. A 352 darabból álló gyűjteményből 247 van kiállítva.

Az anyag származási helyét tekintve Románia 40 megyéjéből azt a 15-öt foglalja magába, amely nagyrészt a történelmi Erdélyt és a Részeket (Partium) jelenti. Erdély néprajzi tájegységei, etnográfiai csoportjai, szigetei, amelyeket a fent említett 15 megye lefed, a következők: Érmellék, Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Szilágyság, Mezőség, Torockó, Székelyföld, Csángóföld. Ez természetesen tovább bontható még kisebb tájegységekre, az alig egy-két helységet magába foglaló szigetekig.

A kiállítás három teremben látható. A viseleteket 55 cm magas, mozgatható végtagú, hajas alvóbabákon, az aradi baba- és játékgyár termékein mutatjuk be.

A gyűjtemény törzsanyaga 1970–71-ben keletkezett a Jóbarát című magyar nyelvű gyermeklap pályázatára. (Az 1970 márciusa és 1971 decembere közt megjelent számokban van erre vonatkozó anyag.) A legjobb erdélyi viseletkutatókból és a lap szerkesztőiből álló zsűri a beküldött 250 ruhából 140-et ítélt megfelelőnek. Ezeket tárolási és kiállítási lehetőségek hiányában egy időszakos bukaresti kiállítás után a szerkesztőség átadta, mint becses néprajzi értéket, a Kovászna Megyei Múzeumnak. Az itt megrendezett kiállításon néhány viseletvarró kislány megígérte lakóhelye férfiviseletének elkészítését is. A fokozatosan kiegészülő anyagból kiállítást rendeztek Csíkszeredában, majd a kolozsvári Állami Magyar Színházban, ahol a díjkiosztás is megtörtént 1970 decemberében. Az anyag visszakerült a sepsiszentgyörgyi múzeumba, ahol szép kiállítást rendeztek belőle a Síppal-dobbal... címmel meghirdetett népi gyermekjáték versenyre érkező anyaggal együtt. A kiállítás rövid életű volt a fokozódó magyarellenes politika miatt. Innen került át 1974-ben a gyűjtemény egy része, majd 1996-ben a teljes anyag a kézdivásárhelyi múzeumba, és azóta itt látható a nagy látogatottságnak örvendő kiállítás.

A gyűjtemény térben, kisebb-nagyobb fehér foltokat leszámítva, átfogja Erdély magyar lakosságú megyéit, valamint a történelmi Moldvában található Bákó (Bacău) megye jelentős, magyarok lakta településeit.
A tágabb értelemben vett Erdély megyéi közül a mai Szatmár, Máramaros, Bihar, Arad, Temes megyét tekintjük egy nagyobb tájegységnek. Ez a hajdani Partium és Bánság.
 

A második nagy tájegység, amely a mai Beszterce-Naszód megye déli, Kolozs megye keleti, Maros megye északnyugati részeit öleli fel, az erdélyi Mezőség néprajzi nagytája.
A harmadik a Székelyföld és a vele összefüggő kisebb területek tömbmagyarsága, amely elsősorban a mai Kovászna és Hargita megyét, Maros megye középső részét, Brassó megye kisebb csücskét foglalja magába. A mai megyehatárok nem mindenütt esnek egybe a néprajzi határokkal.
Időben, a viseletek fejlődéstörténetét, változását tekintve egy évszázadot fog át: a 19. század utolsó negyedétől a 20. század hetvenes éveiig.

A babaméretű ruhák funkcióját tekintve zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai. Mindössze három gyermekruha, három munkaruha és egy félünnepi téli öltözet van. Az ünnepi ruhát a kisközösségek szigorú szabályai szerinti kiegészítőkkel tették alkalmivá: párta, koszorú, főkötő, kendő, bokréta, szalag, díszes pálca stb. Ezeknek jól meghatározott jelzésértéke volt. A viseletekben megmutatkozik Erdély népeinek sokszínűsége is. Zömében Erdély magyarlakta helységeinek ruházata látható, hiszen magyar nyelvű gyermeklap hirdette meg a versenyt, de a gyűjteményben van 22 román, 4 sváb, 2 szász és egy szlovák viselet is. A legtöbb viselet a tömbmagyarság lakta Székelyföldről van. A mai Hargita megyéből 130-at küldtek be.
 

Az anyag néprajzi szempontból hiteles, bár a kicsinyítés bizonyos fokú torzulást is eredményezett, de ez elenyésző ahhoz képest, amit megőrzött és felmutat. A ruhadarabokon jól látható, hogy ezek nem kizárólag gyermekkezek munkái, hanem mesterségbeli tudással előállított népművészeti tárgyak. Az interetnikus kapcsolatoknak sok szép példáját is láthatjuk a gyűjteményben. Ez a népviseleti kollekció olyan időszakban keletkezett, amikor a kivetkőzés (kiöltözés) folyamata jószerével befejeződött, de annyira a közelmúltban, hogy még lehetőség volt a hiteles rekonstrukcióra.
 

A gyűjtemény, ha nagyon lassan is, de még mindig gyarapodik. A viseletkutató szakember számára sok értékes információt tartalmaz, de minden látogatónak igazi esztétikai élmény.




2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.