română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

A múzeum fentebb bemutatott kiállításaihoz szervesen nem kapcsolódó, külön épületrészben látható a Zsuzsi és Andris baba népviseletben címet viselő kiállítás. A 352 darabból álló gyűjteményből 247 van kiállítva.

Az anyag származási helyét tekintve Románia 40 megyéjéből azt a 15-öt foglalja magába, amely nagyrészt a történelmi Erdélyt és a Részeket (Partium) jelenti. Erdély néprajzi tájegységei, etnográfiai csoportjai, szigetei, amelyeket a fent említett 15 megye lefed, a következők: Érmellék, Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Szilágyság, Mezőség, Torockó, Székelyföld, Csángóföld. Ez természetesen tovább bontható még kisebb tájegységekre, az alig egy-két helységet magába foglaló szigetekig.

A kiállítás három teremben látható. A viseleteket 55 cm magas, mozgatható végtagú, hajas alvóbabákon, az aradi baba- és játékgyár termékein mutatjuk be.

A gyűjtemény törzsanyaga 1970–71-ben keletkezett a Jóbarát című magyar nyelvű gyermeklap pályázatára. (Az 1970 márciusa és 1971 decembere közt megjelent számokban van erre vonatkozó anyag.) A legjobb erdélyi viseletkutatókból és a lap szerkesztőiből álló zsűri a beküldött 250 ruhából 140-et ítélt megfelelőnek. Ezeket tárolási és kiállítási lehetőségek hiányában egy időszakos bukaresti kiállítás után a szerkesztőség átadta, mint becses néprajzi értéket, a Kovászna Megyei Múzeumnak. Az itt megrendezett kiállításon néhány viseletvarró kislány megígérte lakóhelye férfiviseletének elkészítését is. A fokozatosan kiegészülő anyagból kiállítást rendeztek Csíkszeredában, majd a kolozsvári Állami Magyar Színházban, ahol a díjkiosztás is megtörtént 1970 decemberében. Az anyag visszakerült a sepsiszentgyörgyi múzeumba, ahol szép kiállítást rendeztek belőle a Síppal-dobbal... címmel meghirdetett népi gyermekjáték versenyre érkező anyaggal együtt. A kiállítás rövid életű volt a fokozódó magyarellenes politika miatt. Innen került át 1974-ben a gyűjtemény egy része, majd 1996-ben a teljes anyag a kézdivásárhelyi múzeumba, és azóta itt látható a nagy látogatottságnak örvendő kiállítás.

A gyűjtemény térben, kisebb-nagyobb fehér foltokat leszámítva, átfogja Erdély magyar lakosságú megyéit, valamint a történelmi Moldvában található Bákó (Bacău) megye jelentős, magyarok lakta településeit.
A tágabb értelemben vett Erdély megyéi közül a mai Szatmár, Máramaros, Bihar, Arad, Temes megyét tekintjük egy nagyobb tájegységnek. Ez a hajdani Partium és Bánság.
 

A második nagy tájegység, amely a mai Beszterce-Naszód megye déli, Kolozs megye keleti, Maros megye északnyugati részeit öleli fel, az erdélyi Mezőség néprajzi nagytája.
A harmadik a Székelyföld és a vele összefüggő kisebb területek tömbmagyarsága, amely elsősorban a mai Kovászna és Hargita megyét, Maros megye középső részét, Brassó megye kisebb csücskét foglalja magába. A mai megyehatárok nem mindenütt esnek egybe a néprajzi határokkal.
Időben, a viseletek fejlődéstörténetét, változását tekintve egy évszázadot fog át: a 19. század utolsó negyedétől a 20. század hetvenes éveiig.

A babaméretű ruhák funkcióját tekintve zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai. Mindössze három gyermekruha, három munkaruha és egy félünnepi téli öltözet van. Az ünnepi ruhát a kisközösségek szigorú szabályai szerinti kiegészítőkkel tették alkalmivá: párta, koszorú, főkötő, kendő, bokréta, szalag, díszes pálca stb. Ezeknek jól meghatározott jelzésértéke volt. A viseletekben megmutatkozik Erdély népeinek sokszínűsége is. Zömében Erdély magyarlakta helységeinek ruházata látható, hiszen magyar nyelvű gyermeklap hirdette meg a versenyt, de a gyűjteményben van 22 román, 4 sváb, 2 szász és egy szlovák viselet is. A legtöbb viselet a tömbmagyarság lakta Székelyföldről van. A mai Hargita megyéből 130-at küldtek be.
 

Az anyag néprajzi szempontból hiteles, bár a kicsinyítés bizonyos fokú torzulást is eredményezett, de ez elenyésző ahhoz képest, amit megőrzött és felmutat. A ruhadarabokon jól látható, hogy ezek nem kizárólag gyermekkezek munkái, hanem mesterségbeli tudással előállított népművészeti tárgyak. Az interetnikus kapcsolatoknak sok szép példáját is láthatjuk a gyűjteményben. Ez a népviseleti kollekció olyan időszakban keletkezett, amikor a kivetkőzés (kiöltözés) folyamata jószerével befejeződött, de annyira a közelmúltban, hogy még lehetőség volt a hiteles rekonstrukcióra.
 

A gyűjtemény, ha nagyon lassan is, de még mindig gyarapodik. A viseletkutató szakember számára sok értékes információt tartalmaz, de minden látogatónak igazi esztétikai élmény.




2021.11.05
November 5-én, pénteken 16 órától a Lábasház Pincegalériájában tart tárlatvezetést Rizmayer Péter képzőművész Utolsó vacsora című kiállításában. [ részletek ]
2021.11.04
A Székely Nemzeti Múzeum november 4-én, csütörtökön 18 órakor nyitja legújabb időszakos kiállítását Éltemet ha elpipáztam. A dohány története Háromszéken címmel a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben. [ részletek ]
2021.10.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2021.10.07
Október 7-én, csütörtökön 18 órakor megnyílik Rizmayer Péter Utolsó vacsora című képzőművészeti kiállítása a Székely Nemzeti Múzeum Pincegalériájában, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.09.30
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődő közönséget az Erdélyi Református Múzeum könyvbemutatójára. [ részletek ]
2021.09.16-18
Az idei hagyományos Őszi Vásár Sepsiszentgyörgyön ez alkalommal a Kultúrszüret programkínálatával bővül. [ részletek ]
2021.07.29
A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tisztelettel meghívja dr. Szekeres Attila István heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja 100 éves Románia címere, Keöpeczi Sebestyén József alkotása című előadására július 29-én, csütörtökön 18 órától a Lábasházba. [ részletek ]
2021.07.15
A Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása a sepsiszentgyörgyi Lábasház (Szabadság tér 7.) pincegalériájában kap helyet. [ részletek ]
2021.07.07
Sepsiszentgyörgyi szobrászművész, Éltes Barna kapta az idei Samu Géza-díjat, melyet a Makovecz-szalon évadzáró összejövetelén július 7-én vehetett át az erdélyi alkotó. [ részletek ]
2021.06.19
A Székely Nemzeti Múzeum, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és az Erdélyi Művészeti Központ 2021-ben együtt ünnepli a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2021.06.01
Hidd el, nincs izgalmasabb, mint mikor kirándulás közben összegyűjtött ágból, fadarabból, gyufásdobozból vagy éppen egy kinőtt ruhádból te magad próbálsz játékokat összeállítani. [ részletek ]
2021.05.22
A Székely Nemzeti Múzeum Jáger Attila erdélyi származású miskolci mérnök 1972-es csíksomlyói diasorozatával kíván élményt hozó búcsújárást minden zarándoknak. [ részletek ]
2021.05.12
A MARe, azaz a bukaresti Modern Művészetek Múzeuma művészettörténeti premierre készül. A Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből Gyárfás Jenő Sakkjátékos című olajfestményét válogatták be a kiállításba. [ részletek ]
2021.05.11
A Székely Nemzeti Múzeum Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében május 11-én, kedden 18 órától Both Noémi Zsuzsanna történész, muzeológus A székely faluközösség nótáriusa. Imreh István élete és munkássága című kötetének bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2021.05.05
A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítása, A szabadság színeváltozásai című tárlat a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben újra látogatható hétköznapokon 9 és 16 óra között, szombat-vasárnap 10 és 14 óra között, illetve minden hét csütörtöki napján reggel 9 és este 19 óra között. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.