română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

Kézdivásárhelyi babaméretű népviseleti kiállítás

A múzeum fentebb bemutatott kiállításaihoz szervesen nem kapcsolódó, külön épületrészben látható a Zsuzsi és Andris baba népviseletben címet viselő kiállítás. A 352 darabból álló gyűjteményből 247 van kiállítva.

Az anyag származási helyét tekintve Románia 40 megyéjéből azt a 15-öt foglalja magába, amely nagyrészt a történelmi Erdélyt és a Részeket (Partium) jelenti. Erdély néprajzi tájegységei, etnográfiai csoportjai, szigetei, amelyeket a fent említett 15 megye lefed, a következők: Érmellék, Fekete-Körös völgye, Kalotaszeg, Szilágyság, Mezőség, Torockó, Székelyföld, Csángóföld. Ez természetesen tovább bontható még kisebb tájegységekre, az alig egy-két helységet magába foglaló szigetekig.

A kiállítás három teremben látható. A viseleteket 55 cm magas, mozgatható végtagú, hajas alvóbabákon, az aradi baba- és játékgyár termékein mutatjuk be.

A gyűjtemény törzsanyaga 1970–71-ben keletkezett a Jóbarát című magyar nyelvű gyermeklap pályázatára. (Az 1970 márciusa és 1971 decembere közt megjelent számokban van erre vonatkozó anyag.) A legjobb erdélyi viseletkutatókból és a lap szerkesztőiből álló zsűri a beküldött 250 ruhából 140-et ítélt megfelelőnek. Ezeket tárolási és kiállítási lehetőségek hiányában egy időszakos bukaresti kiállítás után a szerkesztőség átadta, mint becses néprajzi értéket, a Kovászna Megyei Múzeumnak. Az itt megrendezett kiállításon néhány viseletvarró kislány megígérte lakóhelye férfiviseletének elkészítését is. A fokozatosan kiegészülő anyagból kiállítást rendeztek Csíkszeredában, majd a kolozsvári Állami Magyar Színházban, ahol a díjkiosztás is megtörtént 1970 decemberében. Az anyag visszakerült a sepsiszentgyörgyi múzeumba, ahol szép kiállítást rendeztek belőle a Síppal-dobbal... címmel meghirdetett népi gyermekjáték versenyre érkező anyaggal együtt. A kiállítás rövid életű volt a fokozódó magyarellenes politika miatt. Innen került át 1974-ben a gyűjtemény egy része, majd 1996-ben a teljes anyag a kézdivásárhelyi múzeumba, és azóta itt látható a nagy látogatottságnak örvendő kiállítás.

A gyűjtemény térben, kisebb-nagyobb fehér foltokat leszámítva, átfogja Erdély magyar lakosságú megyéit, valamint a történelmi Moldvában található Bákó (Bacău) megye jelentős, magyarok lakta településeit.
A tágabb értelemben vett Erdély megyéi közül a mai Szatmár, Máramaros, Bihar, Arad, Temes megyét tekintjük egy nagyobb tájegységnek. Ez a hajdani Partium és Bánság.
 

A második nagy tájegység, amely a mai Beszterce-Naszód megye déli, Kolozs megye keleti, Maros megye északnyugati részeit öleli fel, az erdélyi Mezőség néprajzi nagytája.
A harmadik a Székelyföld és a vele összefüggő kisebb területek tömbmagyarsága, amely elsősorban a mai Kovászna és Hargita megyét, Maros megye középső részét, Brassó megye kisebb csücskét foglalja magába. A mai megyehatárok nem mindenütt esnek egybe a néprajzi határokkal.
Időben, a viseletek fejlődéstörténetét, változását tekintve egy évszázadot fog át: a 19. század utolsó negyedétől a 20. század hetvenes éveiig.

A babaméretű ruhák funkcióját tekintve zömében a felnőttek ünnepi viseletének kicsinyített másai. Mindössze három gyermekruha, három munkaruha és egy félünnepi téli öltözet van. Az ünnepi ruhát a kisközösségek szigorú szabályai szerinti kiegészítőkkel tették alkalmivá: párta, koszorú, főkötő, kendő, bokréta, szalag, díszes pálca stb. Ezeknek jól meghatározott jelzésértéke volt. A viseletekben megmutatkozik Erdély népeinek sokszínűsége is. Zömében Erdély magyarlakta helységeinek ruházata látható, hiszen magyar nyelvű gyermeklap hirdette meg a versenyt, de a gyűjteményben van 22 román, 4 sváb, 2 szász és egy szlovák viselet is. A legtöbb viselet a tömbmagyarság lakta Székelyföldről van. A mai Hargita megyéből 130-at küldtek be.
 

Az anyag néprajzi szempontból hiteles, bár a kicsinyítés bizonyos fokú torzulást is eredményezett, de ez elenyésző ahhoz képest, amit megőrzött és felmutat. A ruhadarabokon jól látható, hogy ezek nem kizárólag gyermekkezek munkái, hanem mesterségbeli tudással előállított népművészeti tárgyak. Az interetnikus kapcsolatoknak sok szép példáját is láthatjuk a gyűjteményben. Ez a népviseleti kollekció olyan időszakban keletkezett, amikor a kivetkőzés (kiöltözés) folyamata jószerével befejeződött, de annyira a közelmúltban, hogy még lehetőség volt a hiteles rekonstrukcióra.
 

A gyűjtemény, ha nagyon lassan is, de még mindig gyarapodik. A viseletkutató szakember számára sok értékes információt tartalmaz, de minden látogatónak igazi esztétikai élmény.




2018.12.15-16
Tizedik alkalommal – újra a Székely Nemzeti Múzeumban – kerül sor a hagyományteremtő karácsonyi vásárra, adventi gyertyafénnyel, mézeskaláccsal, forralt borral és közel ötven kézműves portékájával.[ részletek ]
2018.12.09
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. december 9-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. Az előadás címe: Metamorphosis Transylvaniae (1990-2018). Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok a rendszerváltást követően, előadó Kiss Tamás szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár[ részletek ]
2018.11.28
Tisztelettel meghívjuk 2018. november 28-án, szerdán 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében szervezett kiállításra és kiskonferenciára.[ részletek ]
2018.11.26
November 26-án, hétfőn 18 órától mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban Dimény Attila néprajzkutató, múzeumvezető A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét, amely az idén jelent meg a Dissertatines Ethnographicae Transyvanicae sorozatban, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában.[ részletek ]
2018.11.17
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 17-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. Az idei téma: az őszi és téli fülőkék (főleg Flammulina, Rhodocollybia nemzetség).[ részletek ]
2018.11.14
Szeretettel meghívjuk a 2018. november 14-én, szerdán 11 órakor tartandó szabadtéri kiállítás megnyitójára, amely a magyar királyi 24. gyalogezred első világháborús történetéről emlékezik meg.[ részletek ]
2018.10.23
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében október 23-án 17 órától László Gyula-emlékkonferencia lesz. [ részletek ]
2018.10.25
Október 25-én, csütörtökön mutatjuk be azt a műtárgyat, mely Gerendi-Enderle Anikó jóvoltából került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, és elsősorban a vizuális élmény kifejezésére fekteti a hangsúlyt. [ részletek ]
2018.10.14
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. október 14-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.10.09
Vándorkiállítás-megnyitó a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
2018.10.15 - 19
A Székely Nemzeti Múzeumban harmadik alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet, melynek célja, hogy svájci zenepedagógusok a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (Musikalische Grundausbildung) Sepsiszentgyörgyön is megismertessék.[ részletek ]
2018.09.27 - 10.03
Tisztelettel meghívjuk a budapesti Országos Széchényi Könyvtár dísztermébe és az Ars Librorumban szervezett kiállításra és rendezvényekre.[ részletek ]
2018.09.20
Szeptember 20-án, csütörtökön kilenc órától közszemlére kerül a szakemberek által kiválasztott szeptemberi hónap műtárgya, mely a történelmi részleg gyűjtményének gazdag jelképiséget hordozó darabja.[ részletek ]
2018.09.20
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja a Nagy Sándor: Kispalástos küzdelem (1887–1966) című kiadvány bemutatójára 2018. szeptember 20., csütörtök 19 órára a múzeum Bartók Termébe.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2018.