română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2008. 07. 08. - 2008. 08. 08

A KÉT BARABÁS MÁRTON

„Családi” kiállítás nyílik a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában

Márkosfalvi Barabás Márton festőművész (1893-1974) és unokája, Barabás Márton festő- és szobrászművész (1952- ) közös kiállítása augusztus 8-ig lesz látható.

A két Barabás

Idősebb Barabás Márton 1893-ban született Pusztaszőregen, ahol édesapja, Benedek jószágigazgató volt (és aki később a Mikes család alkalmazottjaként került vissza Háromszékre). Barabás Miklós oldalági rokonai ők. A művészeti adottság mellett nyilván a nagy előd példája is vezette főként az idősebb Mártont, hogy a festészetet válassza hivatásául. Az ifjabb, pontosabban legifjabb Márton számára, akinek építészmérnök édesapja szintén Márton volt, inkább a nagyapa szellemi és tárgyi hagyatéka jelentette a közvetlen példát.
Lássunk néhány sort az 1952-ben Budapesten született 3. Márton írásából:

”Gyönggyel kivarrt családi fényképalbumot, egy festőállványt, ecseteket, anatómiai gipszfigurát és egy palettát hagyott rám nagyapám, Márkosfalvi Barabás Márton festőművész, amikor 1959-ben kivándoroltak Miklós fiuk után Kanadába. (…) Úgy alakult, hogy 1974-ben, Torontóban bekövetkezett haláláig sajnos már nem találkoztunk többet. Erdélyi tájakról, a Balatonról festett képek díszítették szüleim lakását. Én a Gyilkos- tavat, a Szent Anna- tavat ezekről a képekről ismertem meg először. Az itthon hagyott festőszerszámokat volt, ki kézbevegye, használja. És úgy alakult, hogy a következő nemzedékben is született egy képzőművész: Barabás Zsófi lányom saját erejéből és saját jogán lett festővé. Lőrinc fiam dzsessztrombitás, Benedek még csak 14 éves, de épp most kapott egy rajzversenyen elismerést.”

Az unoka, ifj. Barabás Márton 1952-ben született Budapesten. 1977-ben végzett a Képzőművészeti Főiskolán, festő szakon. Festmények mellett szobrokat, síkplasztikákat és térberendezéseket (installációkat) készít. Legújabb doboz-munkáiból és festményeiből látható most válogatás. 2OO2-ben Brassóban, a Művészeti Múzeumban volt önálló kiállítása.

Idősebb (Márkosfalvi) Barabás Márton a két háború között Erdélyben élt és alkotott. Főként tájképeket és néprajzi ihletettségű életképeket, valamint arcképeket festett. Nagyméretű vászna készült a kalotaszegi konfirmációról. A háború után Budapesten, majd 1959-től Kanadában és az Egyesült Államokban lakott, ott is tájképeket készített. Legtöbbjük az erdélyi tájakra emlékeztet, de olyan híres természeti képződményeket is megfestett, mint a Grand Canyon vagy a Niagara- vízesés. Youngstownban a ferences kápolnának készítette el a csíksomlyói Boldogasszony képét, Los Angelesben pedig a Magyar Szentek című kompozíciója látható. A szentgyörgyi kiállításon az erdélyi periódusból gyűjtött festményeket, és az unokák tulajdonában lévő balatoni képeket mutatják be. Néhány relikvia - festőpaletta, tábori állvány, fotók, régi meghívók, vázlatok – is kiegészíti a tárlatot.

A két festő munkássága nagyban eltér egymástól. Ez részben a majdnem 6O év korkülönbséggel, részben különböző indíttatással, szemlélettel magyarázható. Id. Barabás Márton festészetét végig egyfajta misszió vállalása jellemzi. Az erdélyi táj, az életképek festésével nem elvont festészeti kérdések felé fordult, hanem az erdélyi ember ünnepeit, drámáit ábrázolta még akkor is, amikor széltarolta fenyves, magányos szikla látható a képén.

Ifj. Barabás Márton törekvései párhuzamba állíthatók az Erdélyben a '8O-as évek elején jelentkezett kísérletező művészek munkáival, így az Elekes Károly szerkesztésében megjelent Ötödik Évszak című kiadványban bemutatott művekkel.

A két Barabást a szerkezetek, természeti formák iránti vonzódás köti össze (a rokoni kötelékeken túl). Mindketten elég sok arcképet készítettek. Makkai Ádám szerkesztésében jelent meg egy angol nyelvű, a kortárs magyar költészetről szóló antológia, melybe a portrékat Szász Endre kezdte el rajzolni. Megbetegedése után az utolsó 14 arcképet ifj. Barabás rajzolta meg (például Szőcs Gézáról, Kalász Mártonról).
Id. Barabás Márton munkáit rég láthatták múzeumi kiállításon. Egy, az életművéről szóló összegzés még várat magára.



2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.