română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.13

Datki fejfák



A kopjafát a magyar faragóművészet egyik sajátos, jellemző, identitásjelölő tárgytípusaként tartja nyilván a szakirodalom. Gyökerei között elsősorban a kopjás vitézi temetkezést szokták említeni, már Viski Károly is úgy gondolta, hogy a zászlós-kopjás temetkezést válthatta fel a díszes faragott tartófa sírba tűzése. A kopjás temetkezést a régészek a honfoglaló magyarság jellegzetes temetkezési szertartásaként említik, ám az újabb kutatások szerint nincs egyenes kapcsolat a kopjafaállítás és a zászlós temetkezés közt, mai kopjafáink ősei csupán a 18. század végén jelenhettek meg.

1901-ben a sepsikőröspataki születésű Szinte Gábor a székely katonarend fontos szimbólumaként tárgyalta a kopjafákat, és kísérletet tett a kopjafa-fejfa terminus elkülönítésére: „A székely kopiafa tehát nemcsak egyszerű temetődísz vagy sírjel, hanem olyan szimbolum, mely az illetőnek rangját, nemét és lefolyt életét tüntette fel. A nemes czímerét vésette kőre vagy kriptájának ajtajára, a székely katonarend kopjafát kapott, mely gazdag tagoltságával, a rárakott szimbolumokkal feltüntette rangját, nemét és korát egyaránt. A jobbágy az egyszerű kúp alakot kapta a nap jegyével, mely egyszerűen fejfának nevezhető, nem is érdemli a kopiafa nevet.”

Datk falu kívül esik a történelmi Székelyföld területén. Jobbágy falu volt, a nyelvészeti szakirodalom kiemeli róla, hogy nyelvsziget, sajátos és a környező falvaktól elkülönülő nyelvjárással. A hatalmas Bogáti erdő közelsége már eleve arra predesztinálta a hegyközeli település lakóit, hogy a famesterségek felé irányuljanak.

A 2015–2016-os kutatás során kopjafafaragót kerestünk a faluban, hogy dokumentáljuk a falu temetőjében található különlegesen szép sírjelek készítését. Az izoláltan dolgozó Szén Mihály faragómestert ha úgy kérdeztük, farag-e kopjafát, ő nemmel válaszolt. Az elkészített sírjelt következetesen fejfának nevezte, a kopjafa terminust nem ismerte és nem is értette. Szerinte a datki fejfa jellegzetes elemei a csillagok és a darázsfészek, ezeknek az elemeknek a váltakozásából áll össze a jellegzetes datki stílus.

Datkon a halál napján szólítják fel a mestert a faragásra, és a temetés napjára el kell készülnie a kopjafának. Régen a fejfákat színezték: a piros a fiatalt, a zöld a középkorút, a fekete az időset jelölte. 2016-ban már nem készült színezett fejfa. Változott az ízlés.

A datki fejfakészítésnek számos érdekessége van. A faragómester a románoknak hagyományosan keresztet készít, ám mikor valamelyik románnak a házastársa magyar, annak már kopjafa jár. Ezzel magyarázható, hogy a datki vegyes temetőben román feliratos fejfákat is láthatunk. Újabban fejfákat faragtatnak a pokaitok-nak, vagyis a pünkösdista vallású románoknak is. Mert a románoknak jellegzetesen kereszt jár, de a neoprotestáns egyházaknál nem jellemző a kereszt használata...

A datki temetőben egyre jobban visszaszorult a datki típusú fejfák használata. A faluban nincs temetkezési vállalat, nincs koporsókészítő, és aki a legközelebbi olthévízi egységből szerzi be a temetéshez szükséges kellékeket, az hajlamos a készen árusított hévízi típusú kopjafát is megvásárolni. Ez a tendencia jól követhető a helyi temetőben, ahol egyre jobban hódít a sírkő és a hévízi fejfa.


Datki fejfatípus



A házastársaknak a kopjafái is egymáshoz bújnak



Román sírkereszt, melyet szintén a falu magyar fejfakészítői csinálnak



Magyar feleséggel rendelkező román férfi fejfája.


Régies festett fejfa


Kidobott fejfák a temető szélén. Ezekből kettő került be a Székely Nemzeti Múzeumba.












2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2020.