română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.13

Datki fejfák



A kopjafát a magyar faragóművészet egyik sajátos, jellemző, identitásjelölő tárgytípusaként tartja nyilván a szakirodalom. Gyökerei között elsősorban a kopjás vitézi temetkezést szokták említeni, már Viski Károly is úgy gondolta, hogy a zászlós-kopjás temetkezést válthatta fel a díszes faragott tartófa sírba tűzése. A kopjás temetkezést a régészek a honfoglaló magyarság jellegzetes temetkezési szertartásaként említik, ám az újabb kutatások szerint nincs egyenes kapcsolat a kopjafaállítás és a zászlós temetkezés közt, mai kopjafáink ősei csupán a 18. század végén jelenhettek meg.

1901-ben a sepsikőröspataki születésű Szinte Gábor a székely katonarend fontos szimbólumaként tárgyalta a kopjafákat, és kísérletet tett a kopjafa-fejfa terminus elkülönítésére: „A székely kopiafa tehát nemcsak egyszerű temetődísz vagy sírjel, hanem olyan szimbolum, mely az illetőnek rangját, nemét és lefolyt életét tüntette fel. A nemes czímerét vésette kőre vagy kriptájának ajtajára, a székely katonarend kopjafát kapott, mely gazdag tagoltságával, a rárakott szimbolumokkal feltüntette rangját, nemét és korát egyaránt. A jobbágy az egyszerű kúp alakot kapta a nap jegyével, mely egyszerűen fejfának nevezhető, nem is érdemli a kopiafa nevet.”

Datk falu kívül esik a történelmi Székelyföld területén. Jobbágy falu volt, a nyelvészeti szakirodalom kiemeli róla, hogy nyelvsziget, sajátos és a környező falvaktól elkülönülő nyelvjárással. A hatalmas Bogáti erdő közelsége már eleve arra predesztinálta a hegyközeli település lakóit, hogy a famesterségek felé irányuljanak.

A 2015–2016-os kutatás során kopjafafaragót kerestünk a faluban, hogy dokumentáljuk a falu temetőjében található különlegesen szép sírjelek készítését. Az izoláltan dolgozó Szén Mihály faragómestert ha úgy kérdeztük, farag-e kopjafát, ő nemmel válaszolt. Az elkészített sírjelt következetesen fejfának nevezte, a kopjafa terminust nem ismerte és nem is értette. Szerinte a datki fejfa jellegzetes elemei a csillagok és a darázsfészek, ezeknek az elemeknek a váltakozásából áll össze a jellegzetes datki stílus.

Datkon a halál napján szólítják fel a mestert a faragásra, és a temetés napjára el kell készülnie a kopjafának. Régen a fejfákat színezték: a piros a fiatalt, a zöld a középkorút, a fekete az időset jelölte. 2016-ban már nem készült színezett fejfa. Változott az ízlés.

A datki fejfakészítésnek számos érdekessége van. A faragómester a románoknak hagyományosan keresztet készít, ám mikor valamelyik románnak a házastársa magyar, annak már kopjafa jár. Ezzel magyarázható, hogy a datki vegyes temetőben román feliratos fejfákat is láthatunk. Újabban fejfákat faragtatnak a pokaitok-nak, vagyis a pünkösdista vallású románoknak is. Mert a románoknak jellegzetesen kereszt jár, de a neoprotestáns egyházaknál nem jellemző a kereszt használata...

A datki temetőben egyre jobban visszaszorult a datki típusú fejfák használata. A faluban nincs temetkezési vállalat, nincs koporsókészítő, és aki a legközelebbi olthévízi egységből szerzi be a temetéshez szükséges kellékeket, az hajlamos a készen árusított hévízi típusú kopjafát is megvásárolni. Ez a tendencia jól követhető a helyi temetőben, ahol egyre jobban hódít a sírkő és a hévízi fejfa.


Datki fejfatípus



A házastársaknak a kopjafái is egymáshoz bújnak



Román sírkereszt, melyet szintén a falu magyar fejfakészítői csinálnak



Magyar feleséggel rendelkező román férfi fejfája.


Régies festett fejfa


Kidobott fejfák a temető szélén. Ezekből kettő került be a Székely Nemzeti Múzeumba.












2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.