A múzeum fenntartója:
Támogatóink:
 2020.05.13Datki fejfák |
A kopjafát a magyar faragóművészet egyik sajátos, jellemző, identitásjelölő tárgytípusaként tartja nyilván a szakirodalom. Gyökerei között elsősorban a kopjás vitézi temetkezést szokták említeni, már Viski Károly is úgy gondolta, hogy a zászlós-kopjás temetkezést válthatta fel a díszes faragott tartófa sírba tűzése. A kopjás temetkezést a régészek a honfoglaló magyarság jellegzetes temetkezési szertartásaként említik, ám az újabb kutatások szerint nincs egyenes kapcsolat a kopjafaállítás és a zászlós temetkezés közt, mai kopjafáink ősei csupán a 18. század végén jelenhettek meg.
1901-ben a sepsikőröspataki születésű Szinte Gábor a székely katonarend fontos szimbólumaként tárgyalta a kopjafákat, és kísérletet tett a kopjafa-fejfa terminus elkülönítésére: „A székely kopiafa tehát nemcsak egyszerű temetődísz vagy sírjel, hanem olyan szimbolum, mely az illetőnek rangját, nemét és lefolyt életét tüntette fel. A nemes czímerét vésette kőre vagy kriptájának ajtajára, a székely katonarend kopjafát kapott, mely gazdag tagoltságával, a rárakott szimbolumokkal feltüntette rangját, nemét és korát egyaránt. A jobbágy az egyszerű kúp alakot kapta a nap jegyével, mely egyszerűen fejfának nevezhető, nem is érdemli a kopiafa nevet.”
Datk falu kívül esik a történelmi Székelyföld területén. Jobbágy falu volt, a nyelvészeti szakirodalom kiemeli róla, hogy nyelvsziget, sajátos és a környező falvaktól elkülönülő nyelvjárással. A hatalmas Bogáti erdő közelsége már eleve arra predesztinálta a hegyközeli település lakóit, hogy a famesterségek felé irányuljanak.
A 2015–2016-os kutatás során kopjafafaragót kerestünk a faluban, hogy dokumentáljuk a falu temetőjében található különlegesen szép sírjelek készítését. Az izoláltan dolgozó Szén Mihály faragómestert ha úgy kérdeztük, farag-e kopjafát, ő nemmel válaszolt. Az elkészített sírjelt következetesen fejfának nevezte, a kopjafa terminust nem ismerte és nem is értette. Szerinte a datki fejfa jellegzetes elemei a csillagok és a darázsfészek, ezeknek az elemeknek a váltakozásából áll össze a jellegzetes datki stílus.
Datkon a halál napján szólítják fel a mestert a faragásra, és a temetés napjára el kell készülnie a kopjafának. Régen a fejfákat színezték: a piros a fiatalt, a zöld a középkorút, a fekete az időset jelölte. 2016-ban már nem készült színezett fejfa. Változott az ízlés.
A datki fejfakészítésnek számos érdekessége van. A faragómester a románoknak hagyományosan keresztet készít, ám mikor valamelyik románnak a házastársa magyar, annak már kopjafa jár. Ezzel magyarázható, hogy a datki vegyes temetőben román feliratos fejfákat is láthatunk. Újabban fejfákat faragtatnak a pokaitok-nak, vagyis a pünkösdista vallású románoknak is. Mert a románoknak jellegzetesen kereszt jár, de a neoprotestáns egyházaknál nem jellemző a kereszt használata...
A datki temetőben egyre jobban visszaszorult a datki típusú fejfák használata. A faluban nincs temetkezési vállalat, nincs koporsókészítő, és aki a legközelebbi olthévízi egységből szerzi be a temetéshez szükséges kellékeket, az hajlamos a készen árusított hévízi típusú kopjafát is megvásárolni. Ez a tendencia jól követhető a helyi temetőben, ahol egyre jobban hódít a sírkő és a hévízi fejfa.
Datki fejfatípus
A házastársaknak a kopjafái is egymáshoz bújnak
Román sírkereszt, melyet szintén a falu magyar fejfakészítői csinálnak
Magyar feleséggel rendelkező román férfi fejfája.
Régies festett fejfa
Kidobott fejfák a temető szélén. Ezekből kettő került be a Székely Nemzeti Múzeumba.
Archívum
2020
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2020
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.02.28Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.17A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.182019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]