română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Digitalis
2008.05.02

Digitalis

Digitalis: a festészet új útjai

A digitális technika és a hagyományos festészet társításával létrehozott műveket tekinthettek meg azok a látogatók, akik a Szent György Napok utolsó hétköznapján is a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárát választották. A Digitalis- angol avant-garde festészet és intermédia kiállításon öt brit képzőművész: David Manley, Harriett McDougall, John Rimmer, Rick Copsey és Sarah Key munkáiból láthatnak válogatást egészen május 23-ig.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója a megnyitón elmondta: John Rimmerrel két éve találkozott először Sepsiszentgyörgy főterén, s néhány katalógust végiglapozva és a Digitalis csoport működéséről tudomást szerezve rögtön meg is állapodott vele abban, hogy nagyon jó volna városunkban is bemutatni a csoport munkásságát. „Nekem személy szerint rendkívül szimpatikusnak tűnt, hogy ez a csoport olyan utat jár, ami a kelet-európai, erdélyi, szentgyörgyi művészek látásmódjával is megegyezik. Nem arról van szó ugyanis, hogy a művészek a digitális szót használva mindenféle technikai bukfenccel próbálnának minket ámítani, hanem sokkal inkább arról, hogy egy percig sem felejtik el a gyökereiket, azt, hogy ők vérbeli festők- amint az a kiállított tárgyakon is látszik”- fejtegette az igazgató.
Sokan próbálják azt a tévhitet terjeszteni - folytatta Vargha Mihály-, hogy a modern művészet hagyományellenes, azonban ez a kiállítás is arról győz meg bennünket, hogy a hagyománytisztelet nem feltétlenül a köldöknézést jelenti. Mindig vannak továbblépő művészek, mint ahogy vannak új ösvények is. „Ha a hagyományt egy több száz éves fának fogjuk fel, és a képzőművészt láncfűrésszel a kezében próbáljuk elképzelni, akkor az alkotó sokkal inkább trimmelő munkát végez, tehát nyesegeti a lombot, hogy a levágott ágak helyén újak sarjadjanak, és soha nem a gyökérre vagy a törzsre irányul a fűrész- mondta az igazgató.
Vargha Mihály szerint a ma művésze nem tud elvonatkoztatni a technikai fejlődéstől, hiszen a 20-21. század emberének egészen más a világfelfogása; más érzetek foglalkoztatják, mint elődeit és más az utazáshoz, a térhez való viszonya is. „Egy eltorzult és agresszív világban élünk, s úgy érezzük, hogy erre a művészetnek is mindenképp reflektálnia kell”- fejezte be az igazgató.
A kiállító csoport vezetője, a megjelentett katalógus szerkesztője, John Rimmer a megnyitón elmondta: a derby-i doktorképző segítségével két éve jutott el először Romániába, a gyergyószárhegyi alkotótáborba, ahol néhány nagyon különleges víziójú itteni művészt volt alkalma megismerni. Szerencsés pillanatnak vélte a Vargha Mihály igazgatóval való találkozását is, és nagyon örül, hogy a kiállítás végül megvalósulhatott. Rimmer szerint - a nyelvhez hasonlóan - az itt kiállított művek is technikákat és nézőpontokat próbálnak meg lefordítani. Elmondta azt is, hogy csoportja a festészet határait feszegeti: azt keresik, meddig lehet elmenni újszerűségben a festészeten belül.

Aki kedvet kapott a Digitalis alkotócsoport által készített művekhez, május 23-ig megtekintheti a képeket a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában.




A Digitalis kiállítás öt, az Egyesült Királyságból származó művészt mutat be, akik festészeti munkásságuk során a digitális technológiát alkalmazzák.
Önmagukat a tradíció, a hagyomány és a festészet történetét vállaló művészekként határozzák meg, akik folyamatosan alakítják és gazdagítják munkásságukat a számítógép használata által. Ismerős témákat lelhetünk fel a festményekben: tájkép, hálózat. Az absztrakciót és a kollázst a fotográfia, a videó, a hangos szöveg, valamint a festék használatával ötvözik. Határokat lépnek át, szegnek meg, és a festészetről alkotott előítéleteinket vonják kétségbe.
A Digitalis tágabb kontextusban a digitális gyakorlat festészetben való lehetőségeit, valamint a digitális mai hatásait vizsgálja.

A kiállítás megnyitójára 2008. május 2-án, pénteken 11 órakor kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában.

Kiállítás: Digitalis
Kurátor: John Rimmer
Művészek: Rick Copsey, Sarah Key, David Manley, Harriet McDougall and John Rimmer

Ars Poetica
A történelem során számtalan művész választotta a műszaki fejlődést. Ezen technikák jelentős változáson, fejlődésen mentek át.

Az első barlangrajzok, az ecset feltalálása és alkalmazása, valamint a papír, a különböző festékek, vásznak, a nyomtatás, a fotográfia és a számítógép megjelenése alakította, megváltoztatta a festészetet. Ez a folyamat megkérdőjelezi a festészet identitását, és bennünket is gondolkodásra késztet: mi tartozik a festészet körébe?

Ebben a szövegben, amely egy festészetről szóló nagyobb kiállítás kísérőszövege, Stephen Melville, a kurátor megpróbál válaszolni a kérdésre: mi számít festménynek? Belátván, hogy próbálkozásait behatárolja a tudatlanság és feltételezi az érdeklődés, Melville jellegzetes nézőpontját a festészetről átértékelte, és megszabadította az alapvető ígéretektől. Ma a festészet egy folyamatosan terjeszkedő, bővülő műszaki területet jelent, amely magában foglalja a materiális sokféleséget és a változó fogalmakat. Ezért egyre nehezebbé válik a festészet meghatározása.

A Digitalis öt olyan művészt mutat be, akik a festészet egyre bővülő területén is folytatják terveiket. Õk a digitális technológiát eszközként, illetve vonatkoztatási pontként alkalmazzák. A kiállítás nemcsak dokumentálja az új technológiák nyújtotta lehetőségeket, hanem tágabb kontextusban elemzi a digitális technológiák kérdését.

A Digitalis a festészet legfontosabb küldetését a következőképpen határozza meg: az anyagi vizsgálata és jelentéssel való felruházása. A digitális folyamatok bevezetése nem ellensúlyozza a festészet materiális megjelenését, hanem bővíti, gazdagítja azt. A digitális média alkalmazása nem veszélyezteti a festészet küldetését, hanem az uralkodó kulturális körülményekben a festészet jelentőségét hangsúlyozza.

A Digitalis az analóg és a digitális közti kölcsönös hatást hangsúlyozza. A kézi és a gépi használatával az egyre meghatározhatatlanabb fizikai/virtuális, a nyilvános/magán és a szellemi/testi topográfiát tárja fel. A kiállítás címe egy növénycsalád nevéből ered, amelyből a gyűszűvirág (Foxglove) a legismertebb. A Digitalis tulajdonképpen ujjszerűt, ujjhoz hasonlót jelent. A kiállítás címe ezen a szójátékon alapszik, felidézvén a hagyománytisztelő festő kézügyességét és mesterségbeli szakértelmét, valamint közvetlenül utal a digitálisra. A résztvevő művészek különböző digitális eszközöket különböző mértékben használnak, de mindannyian alkalmazzák a hagyományos médiát és a számítógépet.

Harriet McDougall olyan festményeket és videómunkákat alkot, amelyek az egyén és a természet kölcsönhatását vizsgálja, felfejtve a közvetlen, a személyes, az érzéki észlelet, valamit a szerkezet, a fogalom, a gondolat és a rendszerek közötti egyenetlenséget, amelyet az emberi elme hoz létre a tapasztalat feldolgozására, rendezésére és annak leírására. A munkába foglalt digitális feldolgozás a megismeréshez szükséges haptikus állapotot és mentális operációkat írja körül. Ezek  a munkák a hely specifikumát és a személyes érzéki észlelet átmenetiségét hivatottak kiegyenlíteni.

David Manley hűséges maradt a képhez, azon belül a tájképhez. Munkáiban különleges helyek emlékeinek a feltárására mind a festészetet, mind a digitális fényképészetet felhasználja. A digitális technológia alkalmazása lehetővé teszi az ábrázolás és az absztrakció egyesítését, válaszolva az emlékezés mentális folyamatára: a szintetizálásra és a fuzionálásra a hely tudatának a megteremtése érdekében. Az eredmény a festmény/rajz/fénykép egyesítése – amely egyfajta maradványként jelenik meg, azaz részletként, és nem különálló részek gyűjteményeként; a folyamatok ismétlése, amely megdermedt maradványokban éri el a csúcspontját.

Rick Copsey munkáiban szintén egyesíti a festést a digitális fényképészettel. Az eredeti ösztönzés a modern, utópisztikus szerkezetből származik, valamint az anyagi, a gyártás és a textíliák iránti érdeklődésből. Copsey a fényképészetet saját festményeinek a dokumentálására használja. A digitális szoftvert pedig olyan kompozíciók létrehozására, amelyeket közvetlenül a vászonra nyomtat és átfest. Az anyagival való kapcsolatot csökkenti a vizualitás, a sokféle technikai stratégiák használata egy kétértelmű, virtuális tér létrehozásában.

Sarah Key képei egy kezdeti digitális rajzból születnek – összetett átírások formái, melyek során elvész ezen képek, szövegrészek és fényképek eredeti forrásának az olvashatósága. Annak ellenére, hogy a művész kezdeti fázisokban digitális folyamatokat is alkalmaz, a kompozíciókat kézi kidolgozás jellemzi. A képeken megnyilvánuló idő és munka a befogadót hivatott bekeríteni, körülvenni.

John Rimmer nemrég tért át a lézeres vágási technikára és a videó használatára. A korábbiakban használt stratégiákat – kollázs, figuráció és absztrakció – felváltja a videó. Az alkotások továbbra is a  saját fogalmát jelenítik meg, de a forrásanyag és a téma a zsúfolt nyilvános terekről, helyekről elmozdul az internet és a televízió virtuális világai felé.



2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.