română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás
2007. 11. 23.

Erősd 100 - centenáriumi kiállítás

Centenáriumi kiállítás az erősdi ásatások kezdetének századik évfordulója alkalmából.

Helyszín: a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia-terme
Időpont: 2007. november 23., 17.30 óra

Megnyitja: dr. László Attila egyetemi tanár („A. I. Cuza” Tudományegyetem, Jászvásár) és Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.

A kiállítás 2008 márciusáig tart nyitva.


Kelet-Európa hatalmas, Erdély keleti részétől a Dnyeper medencéjéig terjedő vidékén, a Kr. e. 5. évezred második felében és a 4. évezred elején földművelő közösségek éltek, amelyek tárgyi hagyatékát Erősd–Cucuteni–Tripolje kultúrkörnek nevezi a régészettudomány. E gazdag őskori civilizáció kutatásának egyik legjelentősebb epizódja zajlott le éppen száz évvel ezelőtt: 1907 októberében a Székely Nemzeti Múzeum őre, dr. László Ferenc régészeti ásatásokat folytatott Erősdön. Munkássága nyomán a Tyiszk-hegyi település a Kárpát-medence egyik legfontosabb őskori régészeti lelőhelye, az említett kultúrkör erdélyi csoportjának névadója lett. Területén napjainkig megannyi ásatást folytattak, kérdésköre, leletanyaga számtalan tudományos dolgozat tárgyát képezte. Régészeti leleteinek nagy része a Székely Nemzeti Múzeumban található, de hírnevének köszönhetően több nagy európai múzeum gyűjteményét is gazdagította.

László Ferenc ásatásainak centenáriuma alkalmából e nagy múltú lelőhely legszebb leleteit, történetét és neves kutatóit mutatjuk be múzeumunk időszakos kiállításán.

*

A megyénk félreeső sarkában, a Baróti-hegység lábainál, az Olt jobb partján megbúvó Erősd 498 lakójával ma Árapatak községhez tartozik, egykor – hat másik szomszédos faluval együtt – a középkori oklevelekből ismert Székföldje (Terra Zech) részét képezte. A vidék nemcsak régészeti szempontból nevezetes – növénytani, madártani és geológiai ritkaságai egyaránt jelentősnek számítanak. A híres lelőhely közvetlenül a falu felett emelkedő Tyiszk-hegyen található, 558 m tengerszint feletti magasságban. Az őskori közösségek hosszas, évszázadokig tartó ittlétének nyoma a mai napig megmaradt. Kiégett, összedőlt házaik romját, mindennapi életük hulladékát, hátrahagyott tárgyaikat porral, avarral lepte be az idő. Valóságos rétegek jöttek így létre, megőrizve az utókor számára a múlt tárgyi emlékeit. A település helyenként csaknem négyméteres rétegsora közel ezer év, két régészeti kultúra emlékanyagát rejtette magába. Az újkőkor (neolitikum) végére, a rézkor elejére keltezhető az Erősd–Cucuteni–Tripolje-kultúra népe (Kr. e. 5. évezred), a település legtartósabb birtoklója. A kiállításon szereplő tárgyaink többsége ennek a kultúrának képezik a tárgyi hagyatékát. Rövidebb ideig, jóval kevesebb leletanyagot hagyva lakott itt a kora-bronzkori Schneckenberg(csigahegyi)-kultúra népessége, valamikor a Kr. e. 3. évezred első felében.

*

Az erősdi telepről szóló első híradás Pesty Frigyestől származik (1865), tulajdonképpeni felfedezője Julius Teutsch brassói archeológus volt. A lelőhely módszeres feltárását 1907-ben kezdte meg a Székely Nemzeti Múzeum őre, László Ferenc. 1925-ig, hét ásatási szezon során igen nagy területet tárt fel, ma is figyelemreméltó pontossággal. Kora általános gyakorlatától eltérően nem pusztán a tárgyi leletek összegyűjtését tartotta szem előtt, de gondot fordított az úgynevezett régészeti objektumok, az egykori emberi létesítmények (házak, gödrök, kemencék stb.) módszeres feltárására is. A település rétegsorára vonatkozó megfigyelései a mai napig helytállónak bizonyultak. László a kiásott tárgyakból tárlatot is rendezett, munkája eredményeit szakszerűen publikálta. Váratlan halála azonban megakadályozta kutatásainak teljes közzétételét, a tragikus esemény pedig a lelőhely kutatását is hosszú időre lezárta.

Az újabb ásatásokra csaknem ötven évvel később, 1968-ban került sor a Román Tudományos Akadémia Régészeti Intézete, illetve múzeumunk (akkor Kovászna Megyei Múzeum) együttműködése révén. A munkát a neves román régészprofesszor, Ion Nestor, múzeumunk egykori régész-igazgatója, Székely Zoltán, valamint a Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének munkatársa, Eugenia Zaharia vezették. A kisebb megszakításokkal egészen 1985-ig tartó kutatás nagy mennyiségű leletet, számos tudományos eredményt hozott, mindezeknek azonban máig csupán töredékeit közölték.

Sztáncsuj Sándor József



2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
2019.05.16
A nagysikerű budapesti bemutatkozás után a Székely Nemzeti Múzeum Panteon című kiállítását a Csíki Székely Múzeumban mutatjuk be 2019. május- július időszakban.[ részletek ]
2019.05.04-05
A Székely Nemzeti Múzeum a Szent György Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódva rendkívüli nyitvatartással és programokkal várja az érdeklődőket. [ részletek ]
2019.04.17
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szeretettel meghív minden érdeklődőt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum SZERZETESEK ASZTALÁNÁL című vándorkiállításának megnyitójára, 2019. április 17-én, szerdán, 19.00 órára.[ részletek ]
2019.04.03
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum 2019. április 3-án, szerdán 18 órától tartja Szerelemnek szép rózsája című tavaszi hangversenyét a Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.03.28
Vetített képes előadás és mikológiai kiadvány bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
2019.03.20
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság meghozta kilencvennegyedik döntését, a korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében.[ részletek ]
2019.03.13
2019. március 13-án, 19 órától Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Hagyaték címmel könyvbemutatót és vetítettképes előadást tartanak. Az eseményen kerül bemutatásra az a két Gábor Áron relikvia (kengyel és tárca), melyeket ez alkalomra kölcsönzött a Balassi Intézet a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumtól.[ részletek ]
2019.03.01
Szeretettel várjuk a téli sportok kedvelőit Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadására 2019. március 1-jén, pénteken, 18 órától Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében.[ részletek ]
2019.02.20
A László Kálmán Gombászegyesület szervezésében február 20-án, szerdán 18 órai kezdettel vetítettképes előadás A 36. Európai Cortinarius kongresszus Bálványoson címmel.[ részletek ]
2019.02.14
2018. február 14-én, csütörtökön, 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül a Határvédelem évszázadai Székelyföldön. Csíkszék és Gyimesek vidéke című tanulmánykötet.[ részletek ]
2019.01.30
Csáki Árpád: A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély című könyvének bemutatójára január 30-án, szerdán 18 órától kerül sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A birtok- és építéstörténeti tanulmány a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából készült a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében.[ részletek ]
2019.01.17
A Székely Hadosztály megalakulásának 100 éves évfordulója alkalmából szeretettel meghívjuk 2019. január 17-én könyvbemutatóval egybekötött konferenciára.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.