Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pálról
nevezték el. A múzeum a község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle
kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúria az
1950–1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul”
végnapjait élte, amikor művelődési intézmény, múzeumlétesítés céljára az akkori
állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A kúria a XVII–XIX. században
épült, neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A több mint két hektáros
terület és a többszobás kúria lehetőséget teremtett skanzen és múzeum
létrehozására. Az intézmény 1973. február 25-én nyitotta meg
kapuját.

A fenti dátumhoz kötődik a Csernátoni Népfőiskola és a Csernátoni Bod
Péter Közművelődési Egyesület „születésének” az ideje is. Az eltelt több mint
harminc év alatt ezrek látogatták és látogatják nagy érdeklődéssel, elismeréssel
az azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartott
intézményt. Haszmann Pál (1902–1977) pedagógus és Haszmann Pálné Cseh Ida
(1909–2003) magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából
székely-magyar közösségüknek. Sok lelkes ember és támogató segítségével
válhatott valóra több évtizedes múzeumteremtő álmuk. Munkájukat fiaik és
családjuk tagjai viszik tovább. Az egyre gyarapodó múzeumi gyűjtemény és
tevékenység jelenlegi vezetője Haszmann Pál-Péter, testvére, Haszmann
József-István a Népfőiskolát vezeti, Haszmann Lajos testvérük meg a gazdasági
„háttér” biztosítója a kiterjedt család tagjaival együtt.

A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely
kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa
adja a skanzen jelleget.
A székely házakat fából, sátortetővel építették,
zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A
házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a
régi falusi élet hangulatát idézik, akárcsak az eredeti formájukban felállított,
restaurált régi háromszéki székely kapuk.
A vidék méhészkedési múltjának
bemutatása külön is érdekes és gazdag gyűjteménye és látnivalója a szabadtéri
múzeumnak. Épített örökségünk emlékei, kopjafákkal, keresztekkel, sírkövekkel
vidékünk székely temetőképének eredeti arculatát tükrözik. A faragott és
feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek, középkori ablak- és ajtóbélletek
és annyi-annyi kincs, amelyet látni kell és szóra bírni, hogy meséljenek a
régmúlt időkről, az alkotó emberről.
A gyűjtemény nagyon fontos
és tanulságos részét képezi a község és vidék művelődéstörténeti, illetve
nevezetes személyeinek életét, munkásságát bemutató alapkiállítás. A múzeum
udvarán Csernáton nagy szülöttjeinek, Bod Péternek és Végh Antalnak a
mellszobrai állnak.


A skanzen egyik legértékesebb gyűjteménye a régi
mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának
múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni, mint a korabeli
gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő
gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot.


A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a
magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, a „kályhamúzeum”. Ez nemcsak
kályhákat, de dísztárgyakat, a hitélettel, temetőkultúrával kapcsolatos művészi
„öntvénycsodákat” és használati tárgyakat is magába foglal. A gyűjtemény
legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, többségük a 19. századból, a
magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek
ki.
A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató
„rádiós” kiállítás is. Legkorábbi készülékek közé tartoznak a kristálydetektoros
fülhallgatós rádiók. A vevőkészülékek sokasága mellett a hangrögzítő,
hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet
kaptak az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően egészen napjainkig. A gyűjteménynek
több mint nyolcvan százalékát sikerült ismét működőképessé tenni, azokat meg is
szólaltatják a látogatók gyönyörűségére.


A múzeummal párhuzamosan és „egy fedél alatt” működik a Csernátoni
Népfőiskola, amely szintén több mint harminckét éve, áprilistól októberig
fogadja és várja a szépteremtés, a hagyományos mesterségek – fafaragás,
bútorfestés, nemezelés, fonás-szövés, ács, asztalos, kerekes mesterségek,
művészi kovácsolás, székelykapu-építés és faragás stb. – megismerése igényével
és e lehetőséggel élni kívánó fiatal alkotók százait.
Sok szeretettel várjuk és fogadjuk
látogatóinkat!
Nyitva tartunk reggeltől estig, ünnepnapokon
is!
Elérhetőségeink
527070 Alsócsernáton (Cernat), 330-as
szám
Kovászna megye (jud. Covasna), Románia
Telefon / fax.: +40 267 367
566
E-mail: hpmuzeum@yahoo.com