română  |   english  |   RSS Feed   Facebook


Haszmann Pál Múzeum, Csernáton

A csernátoni falumúzeumot alapítójáról, Haszmann Pálról nevezték el. A múzeum a község felszegi falurészében, a Damokos Gyula-féle kúriában és annak parkjában, illetve kertjében kapott helyet. A kúria az 1950–1970-es években teljesen elhanyagolva, állagában leromolva, „gazdátlanul” végnapjait élte, amikor művelődési intézmény, múzeumlétesítés céljára az akkori állami és helyi vezetők kijelölték és átadták. A kúria a XVII–XIX. században épült, neoklasszicista külsejét 1831-ben nyerte el. A több mint két hektáros terület és a többszobás kúria lehetőséget teremtett skanzen és múzeum létrehozására. Az intézmény 1973. február 25-én nyitotta meg kapuját.

A fenti dátumhoz kötődik a Csernátoni Népfőiskola és a Csernátoni Bod Péter Közművelődési Egyesület „születésének” az ideje is. Az eltelt több mint harminc év alatt ezrek látogatták és látogatják nagy érdeklődéssel, elismeréssel az azóta immár művelődési központként határainkon túl is számon tartott intézményt. Haszmann Pál (1902–1977) pedagógus és Haszmann Pálné Cseh Ida (1909–2003) magángyűjteményüket ajánlották fel múzeumalapítás céljából székely-magyar közösségüknek. Sok lelkes ember és támogató segítségével válhatott valóra több évtizedes múzeumteremtő álmuk. Munkájukat fiaik és családjuk tagjai viszik tovább. Az egyre gyarapodó múzeumi gyűjtemény és tevékenység jelenlegi vezetője Haszmann Pál-Péter, testvére, Haszmann József-István a Népfőiskolát vezeti, Haszmann Lajos testvérük meg a gazdasági „háttér” biztosítója a kiterjedt család tagjaival együtt. 

A Haszmann Pál Múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget.
A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik, akárcsak az eredeti formájukban felállított, restaurált régi háromszéki székely kapuk.

A vidék méhészkedési múltjának bemutatása külön is érdekes és gazdag gyűjteménye és látnivalója a szabadtéri múzeumnak. Épített örökségünk emlékei, kopjafákkal, keresztekkel, sírkövekkel vidékünk székely temetőképének eredeti arculatát tükrözik. A faragott és feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek, középkori ablak- és ajtóbélletek és annyi-annyi kincs, amelyet látni kell és szóra bírni, hogy meséljenek a régmúlt időkről, az alkotó emberről.


A gyűjtemény nagyon fontos és tanulságos részét képezi a község és vidék művelődéstörténeti, illetve nevezetes személyeinek életét, munkásságát bemutató alapkiállítás. A múzeum udvarán Csernáton nagy szülöttjeinek, Bod Péternek és Végh Antalnak a mellszobrai állnak.


 

A skanzen egyik legértékesebb gyűjteménye a régi mezőgazdasági szerszám- és gépkiállítás, amely Háromszék gazdálkodásának múltját, tárgyi és szellemi anyagát hivatott bemutatni, mint a korabeli gőzgépeket, cséplőgarnitúrákat, traktorokat, motorikus erőgépeket, talajművelő gépeket, valamint jó néhány egyedi mezőgazdasági szerszámot.


 

A Damokos-kúria későközépkori boltíves pincéjében kapott helyet a magyar öntöttvasművességet bemutató kiállítás, a „kályhamúzeum”. Ez nemcsak kályhákat, de dísztárgyakat, a hitélettel, temetőkultúrával kapcsolatos művészi „öntvénycsodákat” és használati tárgyakat is magába foglal. A gyűjtemény legrégebbi darabjai a 17–18. századból valók, többségük a 19. századból, a magyar öntöttvasművesség fénykorából, Erdély hírneves öntőgyáraiból kerültek ki.

A múzeum értékes gyűjteménye a technikatörténeti tárgyakat felvonultató „rádiós” kiállítás is. Legkorábbi készülékek közé tartoznak a kristálydetektoros fülhallgatós rádiók. A vevőkészülékek sokasága mellett a hangrögzítő, hangvisszaadó készülékek, korabeli telefonok, gramofonok, patefonok is helyet kaptak az 1920-as, 1930-as évektől kezdődően egészen napjainkig. A gyűjteménynek több mint nyolcvan százalékát sikerült ismét működőképessé tenni, azokat meg is szólaltatják a látogatók gyönyörűségére.


 

A múzeummal párhuzamosan és „egy fedél alatt” működik a Csernátoni Népfőiskola, amely szintén több mint harminckét éve, áprilistól októberig fogadja és várja a szépteremtés, a hagyományos mesterségek – fafaragás, bútorfestés, nemezelés, fonás-szövés, ács, asztalos, kerekes mesterségek, művészi kovácsolás, székelykapu-építés és faragás stb. – megismerése igényével és e lehetőséggel élni kívánó fiatal alkotók százait.


Sok szeretettel várjuk és fogadjuk látogatóinkat!
Nyitva tartunk reggeltől estig, ünnepnapokon is!

Elérhetőségeink

527070 Alsócsernáton (Cernat), 330-as szám
Kovászna megye (jud. Covasna), Románia
Telefon / fax.: +40 267 367 566
E-mail: hpmuzeum@yahoo.com




2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.