română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2009.01.27 - 2009.02.27

Hadik Gyula szobrászművész kiállítása

A szobrok humánuma

Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait mutatták be a Székely Nemzeti Múzeumban

Rejtőzködő Ady-szemek, a Magyar Nemzet apróhirdetéseire rajzolt Michelangelo- és a keresztrejtvényből kiemelkedő Gulácsy-fej, örök mozdulatlanságba kényszerített, kuporgó fehér márványalak, szoborvázlatok, majd a megvalósult alkotás fából, önarcképek és önkarikatúrák sokasága… a felsorolást hosszú-hosszú ideig lehetne folytatni, ám érdemesebb magukat a szobrokat, érméket, rajzokat megnézni a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban február 27-ig látható, Hadik Gyula budapesti szobrászművész alkotásait bemutató kiállításon.

„Valamikor az izmusok robbanásakor mondta Picasso, hogy én nem a természetet ábrázolom, hanem magam is igyekszem úgy dolgozni, mint a természet”- kezdte megnyitóbeszédét Vargha Mihály szobrászművész, a múzeum igazgatója. „Magam is a nagy művész szavait adnám e kiállítás mottójának - folytatta-, hiszen egy olyan szobrász alkotásait – térplasztikáit, festménybe átmenő rajzait, kisplasztikáit, érméit – láthatjuk, aki a nagy izmusok, művészeti áramlatok közepette sem felejtett el befelé figyelni: a finom, művészi humánum, érezzük, oly természetességgel árad ezekből a művekből, mint ahogy mi, többiek a levegőt vesszük.”

Amikor Benczédi Sándor építész jóvoltából Hadik Gyula katalógusa Vargha Mihály kezébe került, s felmerült, hol is kellene ezeket a műveket bemutatni, rögtön a Tolerancia terem jutott az igazgató eszébe, nem a Gyárfás Jenő Képtár, hiszen a munkáknak az archaizmusa, a visszafogott, erős tömbszerűsége ide való. A szakrális térbe, ha úgy tetszik. „Ha megnézik Hadik Gyula corpusait, országalapító Szent István-szobrát, akkor rögtön asszociálnak a szentélyben lévő, csodálatos, 18. századi oltárképre. S ha átmegyünk a Lovagterem robusztus kőoszlopai és árkádjai alatt, úgy érezzük, mintha mindig is ott álltak volna ezek a kőből, fából, nemes egyszerűséggel, visszafogottsággal, de emberi melegséggel megformált szobrok”- fejtegette választásának okát Vargha Mihály.

Az igazgató kiemelte, hogy Hadik Andrásnak, a kiállítás kurátorának külön gondja volt rá, hogy édesapja minden periódusából mutasson be műveket, a kezdeti munkáktól az egészen frissekig. „És meglepő, hogy ezek a munkák között, ha nem nézzük a dátumot, milyen erős a koherencia. Hogy mennyire egy tőről, egy lélegzetről fakadnak”- mondta Vargha Mihály, majd így folytatta: „engem talán Hadik András Szent István-szobra ragadott meg a legjobban. Mivel néhány évvel ezelőtt Sepsiszentgyörgy városának felkérésére magam is készíthettem egyet, külön tanulság volt most látni, hogyan lehet ennyire egyszerűen és szuggesztíven megragadni ezt a figurát. S bevallom őszintén, kicsit pironkodva is állok ez előtt a mű előtt.”

„A művészet nem verseny. Mindenki a magáét csinálja, s aszerint lesz jó, hogy ő mit tud hozzátenni saját magából. Sohasem az a lényeg, hogy a másikat legyőzze”- válaszolt a meghívott.
A kérdésre, miszerint az önkormányzatok mennyire fogadják be az ilyen stilizált, a szakma által tisztelt és megbecsült műveket, a válasz egyszerű volt: semennyire. „Kicsit művészetellenes világban élünk, de örülök, hogy a múzeumban most is szép számban vannak érdeklődők. Mert ha akár csak egy-két embernek is kedvére tudunk tenni, már érdemes volt alkotni”- zárta gondolatmenetét az idős művész.

A kiállítás 2009. február 27-ig tekinthető meg a Székely Nemzeti Múzeumban.





„Zárt tömbök nyíltsága” - Hadik Gyula szobrászművész kiállítása a Székely Nemzeti Múzeumban

Hadik Gyula szobrászművész kiállításának megnyitójára invitáljuk a kedves közönséget 2009. január 27-én, kedden este 7 órakor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termébe. A kiállított szobrokat, érmeket, rajzokat az intézmény igazgatója, Vargha Mihály szobrászművész méltatja, az eseményt Hadik Gyula és fia, Hadik András művészettörténész is megtiszteli jelenlétével.
A megnyitón múzeumpedagógiai foglalkozással várjuk a gyerekeket.

A kiállítás február 27-ig látható.

„Hadik Gyula plasztikáit, plasztikai világát egyszerre hatja át a fenségesség és a közvetlenség, az emelkedett ünnepélyesség és a köznapiság: hősei, szoborszereplői mély, meleg emberi érzésekkel átitatott, esendő, de méltóságukat nem vesztő, fel nem adó alakok. Lágy líra, finom irónia, humanisztikus vezérlőelv: talán ezek a Hadik-műveket éltető, az alkotások mély rétegeiben rejlő-lappangó, legfontosabb indítékok: a vérbő, a XX. század végén is kifejezésének elevenségében, hatékonyságában bizakodó – tradícióira féltőn vissza-visszapillantó – szobrászat-alkotóelemek.”
(Wehner Tibor, 1998)

Hadik Gyula

Hadik Gyula 1925. november 22-én született a délvidéki Nagykikindán. 1941-ig szerb nyelvű iskolákba jár, később Szegeden végzi gimnáziumi tanulmányait. 1946-ban beiratkozik a Pázmány Péter Tudományegyetem művészettörténet szakára. 1947-ben felvételt nyer a Budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Kandó László rajzát, Kisfaludi Strobl Zsigmond mintázását korrigálja, két évvel később azonban eltávolítják a főiskoláról. 1950-től segédmunkásként dolgozik, ’52-ben megházasodik, felesége Nyikos Hedvig lesz. Egy évvel később megszületik fia, András. Vigh Tamás műhelyében az állami megbízások kivitelezésében segédkezik, majd Martsa István műtermében dolgozik. ’59-től többek közt a Gödöllői Királyi Kastély és a budapesti Olof Palme Ház restaurálását végzi. 1960-ban a Képzőművészeti és díszítőművészeti körök kiállításán szobrászati első díjat kap. A hatvanas években európai tanulmányutakon vesz részt, megkapja első megbízását Szekszárdon egy Ady-mellszoborra, majd ’68-ban felvételt nyer a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjába. A hetvenes-nyolcvanas években többek közt Budapesten, Szombathelyen, Törökbálinton, Svájcban állít ki. 1992-ben meghívják a tokaji művésztelepre, ahol délvidéki és szerbiai művészekkel ismerkedik meg. Azóta több szerbiai, boszniai, montenegrói, vajdasági művésztelep résztvevője. 2003-ban a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntetik ki.



2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.