română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.07.13

Havadtő 19. századi temetőjének rehabilitációja a Székely Nemzeti Múzeum partnerségével

A magyar néprajz a sírkövekre nem sok figyelmet fordított; alig tudunk valamit a keresztekről, szinte semmit a sírkövekről; ma a kőfaragó központokat még nem ismerjük, éppen ezért nem vállalkozhatunk másra, mint néhány megemlítésére – sorolta Balassa Iván a néprajztudomány tartozásait alig negyedszázada A magyar temetők néprajza (1990) című kötetében. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt sem történt nagy előrelépés, ráadásul a porladó homokkövek egyre szűkebb felületet kínálnak a megkésett elemzésekhez.

Erdélyi nemesi minták alapján Székelyföldön a köznép körében a faragott sírkövek a 18. századtól jelentek meg, a polgáriasodás és a városiasodás hatásaként. Kutatásukon keresztül az Európában ható stílusirányzatok adaptációja mellett dokumentálni lehet a lokális világok társadalmi és gazdasági erőviszonyait, a korízlést és az egykori emberek világképét is.

Erdély régi sírköveit a kolozsvári Házsongárdi temető öröksége kapcsán, Székelyföldön, Marosszék és Udvarhelyszék határán Péterfy László szobrászművész dokumentálta, később Sarudi Sebestyén József műemlékvédelmi szakmérnökkel kiállítást is szerveztek az anyagból. Péterfy előbb a Folklór Archívumban (1977), legutóbb a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatban a Mentor Kiadónál megjelent Marosszék régi sírkövei (2004) című kötetében kongatott vészharangot e rohamosan pusztuló kulturális örökség érdekében. A kövek eltűnése miatt már az ő kutatásainak adatai is esetlegesek, töredékesek maradtak.

A szűkös szakirodalom szerint a Kis-Küküllő menti Havadtő a 19. században közismert sírkőfaragó központként működött a régióban, a Menyhárt és a Kerekes családok két-három nemzedékéhez kötődő egyedi, homokkőből készült sírjelek tucatnyi településre jutottak el. Legtöbb helyen rég eltűntek a temetőkből, sokat építkezéseknél hasznosítottak újra. Havadtő régi temetője viszonylag egységes maradt, bár a kövek az idő múlásával kidőltek, elsüllyedtek, egy részükre már csak a KJNT archívumának fényképei emlékeztettek.

A Havadtő kulturális értékeinek megóvását felvállaló Pro Havadtő Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerségében, dr. Kinda István néprajzkutató irányítása alatt 2013-ban egy átfogó örökségmentő program keretében elkezdte az elsüllyedt kövek kiásását, újraállítását és megtisztítását az in situ megőrzés szándékával. Másfél év alatt munkatársunk, az egyesület tagjai, helyi kalákázók, valamint egy tizenöt fős belga cserkészcsapat összesen 421 darab 19. századi kidőlt, elsüllyedt faragott sírkövet állított fel eredeti helyükön.

A feltárás sok esetben valódi felfedezéssel járt: újrahasznosított sírkövek, korábban láthatatlan motívumok, szövegek, eltűntnek vélt darabok kerültek elő. Az új információk – adatok, motívumok, epitáfiumok – birtokában a továbbiakban a kutatás felfedheti az élő falu – halott falu párhuzamos világát, a kistérség és a falu temetkezési szokásainak alakulását a 19–20. században, a temetőbeli jelek és reprezentációk rendszerét, a sírkőfaragó szakma régióbeli és helyi megjelenését, professzionalizálódásának fokozatait, elvégezhető a sírkőfaragó családok és tagjaik azonosítása, az ideiglenes sírjelek és a reprezentatív sírkövek összehasonlítása.

A lokális jelentőségűnek induló program eredményének kulturális és tudományos értéke, valamint szakmai és sajtónyilvánossága messze túlmutat a falu és a régió határain, Havadtő „felfedezett” régi temetője által egész Székelyföld gazdagabbá vált egy kallódó kulturális objektummal.

Az értékfeltáró beavatkozás a jövőbe mutatóan is többes célt szolgál: feltárásra és felismerésre került egy jelentős 19. századi sírkőállomány, megnyílt a mentő konzerválás és restaurálás útja az egyedi faragású sírköveket illetően, elkezdődhet a temető látogatható sírkertté alakítása, valamint előkészíthető a temető örökségvédelmi besorolásához szükséges dokumentáció.

A példamutató kezdeményezésből induló értékmentő projekt következő fázisait a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerként a továbbiakban is messzemenően támogatja.




2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.