română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2014.07.13

Havadtő 19. századi temetőjének rehabilitációja a Székely Nemzeti Múzeum partnerségével

A magyar néprajz a sírkövekre nem sok figyelmet fordított; alig tudunk valamit a keresztekről, szinte semmit a sírkövekről; ma a kőfaragó központokat még nem ismerjük, éppen ezért nem vállalkozhatunk másra, mint néhány megemlítésére – sorolta Balassa Iván a néprajztudomány tartozásait alig negyedszázada A magyar temetők néprajza (1990) című kötetében. Az azóta eltelt két és fél évtized alatt sem történt nagy előrelépés, ráadásul a porladó homokkövek egyre szűkebb felületet kínálnak a megkésett elemzésekhez.

Erdélyi nemesi minták alapján Székelyföldön a köznép körében a faragott sírkövek a 18. századtól jelentek meg, a polgáriasodás és a városiasodás hatásaként. Kutatásukon keresztül az Európában ható stílusirányzatok adaptációja mellett dokumentálni lehet a lokális világok társadalmi és gazdasági erőviszonyait, a korízlést és az egykori emberek világképét is.

Erdély régi sírköveit a kolozsvári Házsongárdi temető öröksége kapcsán, Székelyföldön, Marosszék és Udvarhelyszék határán Péterfy László szobrászművész dokumentálta, később Sarudi Sebestyén József műemlékvédelmi szakmérnökkel kiállítást is szerveztek az anyagból. Péterfy előbb a Folklór Archívumban (1977), legutóbb a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság Könyvtára sorozatban a Mentor Kiadónál megjelent Marosszék régi sírkövei (2004) című kötetében kongatott vészharangot e rohamosan pusztuló kulturális örökség érdekében. A kövek eltűnése miatt már az ő kutatásainak adatai is esetlegesek, töredékesek maradtak.

A szűkös szakirodalom szerint a Kis-Küküllő menti Havadtő a 19. században közismert sírkőfaragó központként működött a régióban, a Menyhárt és a Kerekes családok két-három nemzedékéhez kötődő egyedi, homokkőből készült sírjelek tucatnyi településre jutottak el. Legtöbb helyen rég eltűntek a temetőkből, sokat építkezéseknél hasznosítottak újra. Havadtő régi temetője viszonylag egységes maradt, bár a kövek az idő múlásával kidőltek, elsüllyedtek, egy részükre már csak a KJNT archívumának fényképei emlékeztettek.

A Havadtő kulturális értékeinek megóvását felvállaló Pro Havadtő Egyesület a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerségében, dr. Kinda István néprajzkutató irányítása alatt 2013-ban egy átfogó örökségmentő program keretében elkezdte az elsüllyedt kövek kiásását, újraállítását és megtisztítását az in situ megőrzés szándékával. Másfél év alatt munkatársunk, az egyesület tagjai, helyi kalákázók, valamint egy tizenöt fős belga cserkészcsapat összesen 421 darab 19. századi kidőlt, elsüllyedt faragott sírkövet állított fel eredeti helyükön.

A feltárás sok esetben valódi felfedezéssel járt: újrahasznosított sírkövek, korábban láthatatlan motívumok, szövegek, eltűntnek vélt darabok kerültek elő. Az új információk – adatok, motívumok, epitáfiumok – birtokában a továbbiakban a kutatás felfedheti az élő falu – halott falu párhuzamos világát, a kistérség és a falu temetkezési szokásainak alakulását a 19–20. században, a temetőbeli jelek és reprezentációk rendszerét, a sírkőfaragó szakma régióbeli és helyi megjelenését, professzionalizálódásának fokozatait, elvégezhető a sírkőfaragó családok és tagjaik azonosítása, az ideiglenes sírjelek és a reprezentatív sírkövek összehasonlítása.

A lokális jelentőségűnek induló program eredményének kulturális és tudományos értéke, valamint szakmai és sajtónyilvánossága messze túlmutat a falu és a régió határain, Havadtő „felfedezett” régi temetője által egész Székelyföld gazdagabbá vált egy kallódó kulturális objektummal.

Az értékfeltáró beavatkozás a jövőbe mutatóan is többes célt szolgál: feltárásra és felismerésre került egy jelentős 19. századi sírkőállomány, megnyílt a mentő konzerválás és restaurálás útja az egyedi faragású sírköveket illetően, elkezdődhet a temető látogatható sírkertté alakítása, valamint előkészíthető a temető örökségvédelmi besorolásához szükséges dokumentáció.

A példamutató kezdeményezésből induló értékmentő projekt következő fázisait a Székely Nemzeti Múzeum szakmai partnerként a továbbiakban is messzemenően támogatja.




2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
2019.05.16
A nagysikerű budapesti bemutatkozás után a Székely Nemzeti Múzeum Panteon című kiállítását a Csíki Székely Múzeumban mutatjuk be 2019. május- július időszakban.[ részletek ]
2019.05.04-05
A Székely Nemzeti Múzeum a Szent György Napok rendezvénysorozathoz kapcsolódva rendkívüli nyitvatartással és programokkal várja az érdeklődőket. [ részletek ]
2019.04.17
A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum szeretettel meghív minden érdeklődőt a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum SZERZETESEK ASZTALÁNÁL című vándorkiállításának megnyitójára, 2019. április 17-én, szerdán, 19.00 órára.[ részletek ]
2019.04.03
A sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum 2019. április 3-án, szerdán 18 órától tartja Szerelemnek szép rózsája című tavaszi hangversenyét a Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.03.28
Vetített képes előadás és mikológiai kiadvány bemutatója a Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
2019.03.20
A Magyar Örökség és Európa Egyesület által felkért bírálóbizottság meghozta kilencvennegyedik döntését, a korunk, valamint a második világháborút megelőző időszak magyar teljesítményeinek folyamatos és rendszeres megnevezésében.[ részletek ]
2019.03.13
2019. március 13-án, 19 órától Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban Hagyaték címmel könyvbemutatót és vetítettképes előadást tartanak. Az eseményen kerül bemutatásra az a két Gábor Áron relikvia (kengyel és tárca), melyeket ez alkalomra kölcsönzött a Balassi Intézet a kolozsvári Erdélyi Történelmi Múzeumtól.[ részletek ]
2019.03.01
Szeretettel várjuk a téli sportok kedvelőit Jeszenszky Géza és Neidenbach Ákos könyvbemutatóval egybekötött vetített képes előadására 2019. március 1-jén, pénteken, 18 órától Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében.[ részletek ]
2019.02.20
A László Kálmán Gombászegyesület szervezésében február 20-án, szerdán 18 órai kezdettel vetítettképes előadás A 36. Európai Cortinarius kongresszus Bálványoson címmel.[ részletek ]
2019.02.14
2018. február 14-én, csütörtökön, 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében bemutatásra kerül a Határvédelem évszázadai Székelyföldön. Csíkszék és Gyimesek vidéke című tanulmánykötet.[ részletek ]
2019.01.30
Csáki Árpád: A kézdiszentléleki Tarnóczy–Mikes-kastély című könyvének bemutatójára január 30-án, szerdán 18 órától kerül sor a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A birtok- és építéstörténeti tanulmány a kézdiszentléleki önkormányzat megbízásából készült a csíkszeredai Alutus Print Nyomda fényszedő műhelyében.[ részletek ]
2019.01.17
A Székely Hadosztály megalakulásának 100 éves évfordulója alkalmából szeretettel meghívjuk 2019. január 17-én könyvbemutatóval egybekötött konferenciára.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.