română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Kézdivásárhelyi várostörténeti kiállítás

Az emeleten az első teremben tekinthetők meg a város középkori történetére vonatkozó dokumentumok, a másik két teremben pedig az 1848–49-es szabadságharc tárgyi és írásos emlékei.
Kézdivásárhely területén az ókorban, a római uralom idején megerősített táborhely volt. Ennek tárgyi emlékeit 1852-ben hozták felszínre, de nem maradtak a városban.

Kézdivásárhely középkori várostörténetének bemutatása az első írásos említéssel kezdődik. 1407-ben Torjavásárán, a mai Kézdivásárhelyen kelt az az okmány, amely arról tanúskodik, hogy Háromszék közgyűlését itt tartották. Városi rangját és ezzel járó kiváltságait Luxemburgi Zsigmond királytól nyerte. Az erről szóló oklevél nem maradt fenn, de az 1427. május 9-én, Földváron kelt királyi rendelet Thoryauasarat városnak nevezi és kiváltságainak élvezetében megerősíti.


A város kézműves ipara és kereskedelme az erdélyi fejedelemség idején
fejlődött nagyobb mértékben, főleg azoknak a kiváltságoknak köszönhetően, amelyekkel az erdélyi fejedelmek ruházták fel a város lakóit. Torjavására Kézdi szék központja volt, és a 16. századtól a szék nevét viseli. Erről említést először 1530-ban, egy Szapolyai János által kibocsátott okmányban találunk, amely szabályozza a vásártartás rendjét, a hetivásárokat csütörtöki napra teszi, és évente három országos vásárt is engedélyez. A város levéltárában fennmaradt János Zsigmond fejedelem 1562-ben Segesváron kelt levele, amelyben a várost Kyzdy wasarhel-nek nevezi. Későbbi okmányokban már csak ebben a formában találjuk a város nevét. Báthori Zsigmond 1588. május 6-án kelt levele megerősíti a városnak a hetivásárokra és sokadalmakra vonatkozóan nyert korábbi kiváltságait.


Az erdélyi fejedelmek közül a legnagyobb mértékben Bethlen Gábor, I. Rákóczi György, II. Rákóczi György és Apafi Mihály járultak hozzá a város gazdasági életének felvirágzásához. A kiállításon látható okmányok eredetijét a sepsiszentgyörgyi levéltárban őrzik, a céhes dokumentumok a múzeum birtokában vannak.


Az 1691-ben életbe lépő osztrák uralom
nagy mértékben gátolta a város gazdasági életének fejlődését. Ezt az is jelzi, hogy a 19. század elejéig, több mint egy évszázadon át nem alakultak újabb céhek. Az osztrák uralom idején, főleg a 18. század végén bevezetett katonai kormányzat súlyosbította a terheket, és korlátozta a polgári önkormányzat hatáskörét. Az 1764-es madéfalvi Siculicidium (székelyöldöklés) után a Székelyföldön három határőrezredet szerveztek. Ezek közül a II. gyalogezred székhelye Kézdivásárhelyen volt. A gazdasági élet terén előrehaladás csak a 19. század kezdetétől mutatkozik. A század első felében, 1807 és 1844 közt hét újabb céh alakult. Ebben az időszakban a város életében fontos esemény a Székely Katonanevelde létesítése. Ez az altisztképző intézet 1823-ban nyitotta meg a kapuit. Az itt folyó hazafias nevelésnek köszönhetően az 1848–49-es szabadságharc idején az iskola tanárai és növendékei részt vettek a jelentősebb csatákban. Az intézetben tanuló ifjakból toborzódtak nagyrészt Gábor Áron tüzérei is.
 


Két teremben az 1848-49-es háromszéki önvédelmi harc
tárgyi és írásos emlékeit tekintheti meg a látogató. Fő helyet foglalnak el a Gábor Áronnal kapcsolatos emlékek. Portréját Gyárfás Győző rajzolta meg. Bereckben, a szülőháza helyén álló épületen emléktáblát helyeztek el. Keresztlevele szerint 1814. november 27-én született. 17 éves korában besorozták katonának, és közel másfél évtizeden át szolgált az osztrák hadseregben. Fiatal korában megtanulta az asztalosmesterséget. 1845-ben, amikor végleg leszerelt, asztalosként dolgozott Kézdivásárhelyen is. Ennek az időszaknak az emléke a kiállításon látható fiókos íróasztal és üveges szekrény.

A tüzérségnél töltött szolgálati ideje alatt szerezte meg azokat az ismereteket, amelyek birtokában 1848 novemberében Sepsiszentgyörgyön vállalhatta, hogy a szabadságharc céljaira ágyúkat önt.


A Magyarhermány melletti bodvaji vashámorban 1848 novemberében öntötték Gábor Áron irányításával az első ágyúkat. November 28-án Sepsiszentgyörgyön sikerrel járt a próba. Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ennek hatására határozta el, hogy megszervezi önvédelmi harcát. 1848 decemberében Kiss János harangöntő mester sepsiszentgyörgyi műhelyében templomok harangjaiból 4 ágyút öntöttek. 1849 januárjától június 25-ig – amikor a cári csapatok bevonultak Kézdivásárhelyre, és feldúlták az ágyúöntő műhelyt – a többi ágyú Turóczi Mózes kézdivásárhelyi rézműves mester műhelyében készült. Századosi rangban ő volt az ágyúgyár igazgatója. A székely székekből több mint háromszáz harangot hoztak ide, ezek anyagából készültek a lyukasra öntött ágyúk. Háromszéken és a katonailag ide tartozó Bardoc fiúszékben a szabadságharc idején összesen mintegy 70 ágyút öntöttek, ebből 64 Turóczi Mózes műhelyében készült. Háza, amelynek telkén az ágyúöntő műhely volt, emléktáblával van megjelölve. 1993-ban, Turóczi születésének 180. évfordulója alkalmával a háza előtti kis téren ünnepélyesen leleplezték a mellszobrát, Vetró András szobrászművész alkotását. A szobor patinázott gipsz változatát a Petőfi- és a Bem-mellszoborral együtt a művész a múzeumnak adományozta.


Kézdivásárhely a szabadságharc idején a hadianyaggyártás központja
volt. Az ágyúöntő műhely mellett volt golyóöntő, puskaporgyártó, gyutacskészítő műhely is. Az ágyúcsöveket a kovács- és kerekesműhelyekben szerelték ágyútalpra.

Az akkor öntött ágyúk közül egyetlen eredeti példány került elő 1906-ban, egy építkezés alkalmával, a hajdani Kapitányi szállás, a mai kórház udvarán. Ezt jelenleg Bukarestben őrzik. Az ágyú hű másolatát kézdivásárhelyi mesterek öntötték 1971-ben a múzeum számára.

Bem nagyra értékelte a kézdivásárhelyiek hadianyaggyártásban elért sikereit és a harcokban tanúsított hősiességét, ezért tábori nyomdáját a városnak adományozta. Ezzel nyomtatták itt Háromszék első lapját, a Székely Hírmondót, 1849-ben.

A kiállításon a látogató megismerheti a szabadságharc idején használt fegyvereket: a lándzsát, a puskát, a pisztolyokat és a kardokat.




2021.11.05
November 5-én, pénteken 16 órától a Lábasház Pincegalériájában tart tárlatvezetést Rizmayer Péter képzőművész Utolsó vacsora című kiállításában. [ részletek ]
2021.11.04
A Székely Nemzeti Múzeum november 4-én, csütörtökön 18 órakor nyitja legújabb időszakos kiállítását Éltemet ha elpipáztam. A dohány története Háromszéken címmel a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben. [ részletek ]
2021.10.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak a Kónya Ádám Művelődési Házban, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2021.10.07
Október 7-én, csütörtökön 18 órakor megnyílik Rizmayer Péter Utolsó vacsora című képzőművészeti kiállítása a Székely Nemzeti Múzeum Pincegalériájában, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.09.30
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja az érdeklődő közönséget az Erdélyi Református Múzeum könyvbemutatójára. [ részletek ]
2021.09.16-18
Az idei hagyományos Őszi Vásár Sepsiszentgyörgyön ez alkalommal a Kultúrszüret programkínálatával bővül. [ részletek ]
2021.07.29
A Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Címer- és Zászlótudományi Egyesület tisztelettel meghívja dr. Szekeres Attila István heraldikus, a Nemzetközi Címertani Akadémia levelező tagja 100 éves Románia címere, Keöpeczi Sebestyén József alkotása című előadására július 29-én, csütörtökön 18 órától a Lábasházba. [ részletek ]
2021.07.15
A Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása a sepsiszentgyörgyi Lábasház (Szabadság tér 7.) pincegalériájában kap helyet. [ részletek ]
2021.07.07
Sepsiszentgyörgyi szobrászművész, Éltes Barna kapta az idei Samu Géza-díjat, melyet a Makovecz-szalon évadzáró összejövetelén július 7-én vehetett át az erdélyi alkotó. [ részletek ]
2021.06.19
A Székely Nemzeti Múzeum, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és az Erdélyi Művészeti Központ 2021-ben együtt ünnepli a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2021.06.01
Hidd el, nincs izgalmasabb, mint mikor kirándulás közben összegyűjtött ágból, fadarabból, gyufásdobozból vagy éppen egy kinőtt ruhádból te magad próbálsz játékokat összeállítani. [ részletek ]
2021.05.22
A Székely Nemzeti Múzeum Jáger Attila erdélyi származású miskolci mérnök 1972-es csíksomlyói diasorozatával kíván élményt hozó búcsújárást minden zarándoknak. [ részletek ]
2021.05.12
A MARe, azaz a bukaresti Modern Művészetek Múzeuma művészettörténeti premierre készül. A Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből Gyárfás Jenő Sakkjátékos című olajfestményét válogatták be a kiállításba. [ részletek ]
2021.05.11
A Székely Nemzeti Múzeum Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében május 11-én, kedden 18 órától Both Noémi Zsuzsanna történész, muzeológus A székely faluközösség nótáriusa. Imreh István élete és munkássága című kötetének bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2021.05.05
A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítása, A szabadság színeváltozásai című tárlat a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben újra látogatható hétköznapokon 9 és 16 óra között, szombat-vasárnap 10 és 14 óra között, illetve minden hét csütörtöki napján reggel 9 és este 19 óra között. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.