română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.06.17

Kovászna megye szocialista címere



Különös formát öltött Kovászna megye szocialista címere, amelyben olyan elemeket találunk, amelyek első ránézésre nehezen voltak összeegyeztethetőek a korszak ideológiai követelményeivel. Miként kerülhettek Háromszék vármegye címerének mesteralakjai, illetve a Székely Nemzeti Múzeum stilizált tornya egy címerpajzsra a szocialista modernizációt hirdető szimbólumokkal akkor, amikor Romániában egyre inkább fokozódott az ideológiai szigor és újabb lendületet kapott a nacionalista diskurzus. A válasz elsősorban az 1968. évi közigazgatási reform által teremtett környezetben, továbbá Kovászna megye különleges helyzetében keresendő.

A ma is érvényben lévő romániai közigazgatási rendszer mesterséges területi egységeket hozott létre, ezért a megyésítést követően arra törekedtek, hogy egy újfajta, elsősorban a megyékhez köthető regionális identitást teremtsenek. Így például meg kellett alkotni a Maros vagy Hargita „megyeiséget” annak ellenére, hogy mindkét megye több történeti régiót (pl. Maros-, illetve Nyárádmente, Csík, Udvarhely, vagy Gyergyó vidéke) olvasztott egybe vagy szabdalt szét.

Kovászna megye ebből a szempontból kivételt képezett. Az új megyehatárok meghúzásakor helyi szinten komoly feszültséget váltott ki, hogy Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdivásárhely városok és környékük (az akkori Sepsi és Kézdi rajonok) az új Brassó vagy Hargita megyéhez tartozzanak. Több variáció után a központi vezetés végül úgy döntött, hogy egy különálló megyét hoz létre, amely többé-kevésbé követte a valamikori Háromszék megye határait. A megye élére ugyanakkor egy, a központi vezetéshez lojális és a rendszer szempontjából megbízható, de a helyi értékek és kultúra iránt érzékeny vezetőség került, akik az új megye fejlesztésében a helyi sajátosságok ápolására fektették a hangsúlyt. Így tehát Kovászna megyében az új megyei identitás megteremtésekor elsősorban a hagyományőrzésre és az örökségesítésre került a hangsúly: emlékműveket avattak, emlékházakat, múzeumokat létesítettek, támogatták a népművészetet. Az országos szinten megszabott ideológiai keretek között mozogtak, de igyekeztek azt a lehetőségekhez mérten helyi tartalommal feltölteni.

Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának 570/1970. sz. rendelete alapján a megyéket új címerekkel kellett ellátni, egy a központ által szolgáltatott prototípushoz (címerpajzs, boglárpajzs az ország jelképeivel, szalag) illeszkedve. A rendeletet követően készültek el a heraldikai szabályokra fittyet hányó közigazgatási címerek, amelyekben a mesteralakok a duzzasztógátak, fogaskerekek, hangszerek, különböző gyárak, dák vagy római katonák, stb. széles skáláján mozogtak.

Kovászna megye címerét 1972. augusztus 22-én a Megyei Tükör hasábjain ismertették meg a széles közönséggel. A három részre osztott címerpajzsban kék alapon a jobb oldali mezőbe a történeti Háromszék címerének mesteralakjai kerültek, mint „a hűség, igazság, állhatatosság, bátorság a haza és a szülőföld iránti ragaszkodás jelképe”. A bal oldali mezőbe a Székely Nemzeti Múzeum tornyának stilizált képét helyezték, jelképezve, hogy „anyagi szellemi kultúránk egyik legjellegzetesebb tárháza itt található”, de szimbolizálta a „hagyományos és sajátos népi építkezést”is. Az alsó mezőben (bíbor alapon) elhelyezkedő fűrészlap, fogaskerék és fenyőfa pedig „az egész országot átfogó szocialista iparosítást”hivatott jelképezni. Középen, a boglárpajzs hátterébe került a Román Kommunista Párt, illetve Románia lobogója, az előtérbe pedig az RSZK-címer. A címerpajzs alatt elhelyezett vörös színű szalagra íródott fel a megye neve.

A megye szocialista címere vizuális lenyomata a hagyományokhoz való ragaszkodás és az ideológiai megfelelés között egyensúlyozó kultúrpolitikai törekvésnek, amely a megyésítést követő néhány esztendőt jellemezte. Továbbá címertársai közül kiemelkedik abban is, hogy teljes egészében tartalmazza a régió történeti szimbólumait, az ideológiai nyomás és a korábbi korszakok jelképeinek üldözése ellenére is.




Kovászna megye szocialista címere














2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2020.