română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.06.17

Kovászna megye szocialista címere



Különös formát öltött Kovászna megye szocialista címere, amelyben olyan elemeket találunk, amelyek első ránézésre nehezen voltak összeegyeztethetőek a korszak ideológiai követelményeivel. Miként kerülhettek Háromszék vármegye címerének mesteralakjai, illetve a Székely Nemzeti Múzeum stilizált tornya egy címerpajzsra a szocialista modernizációt hirdető szimbólumokkal akkor, amikor Romániában egyre inkább fokozódott az ideológiai szigor és újabb lendületet kapott a nacionalista diskurzus. A válasz elsősorban az 1968. évi közigazgatási reform által teremtett környezetben, továbbá Kovászna megye különleges helyzetében keresendő.

A ma is érvényben lévő romániai közigazgatási rendszer mesterséges területi egységeket hozott létre, ezért a megyésítést követően arra törekedtek, hogy egy újfajta, elsősorban a megyékhez köthető regionális identitást teremtsenek. Így például meg kellett alkotni a Maros vagy Hargita „megyeiséget” annak ellenére, hogy mindkét megye több történeti régiót (pl. Maros-, illetve Nyárádmente, Csík, Udvarhely, vagy Gyergyó vidéke) olvasztott egybe vagy szabdalt szét.

Kovászna megye ebből a szempontból kivételt képezett. Az új megyehatárok meghúzásakor helyi szinten komoly feszültséget váltott ki, hogy Sepsiszentgyörgy, illetve Kézdivásárhely városok és környékük (az akkori Sepsi és Kézdi rajonok) az új Brassó vagy Hargita megyéhez tartozzanak. Több variáció után a központi vezetés végül úgy döntött, hogy egy különálló megyét hoz létre, amely többé-kevésbé követte a valamikori Háromszék megye határait. A megye élére ugyanakkor egy, a központi vezetéshez lojális és a rendszer szempontjából megbízható, de a helyi értékek és kultúra iránt érzékeny vezetőség került, akik az új megye fejlesztésében a helyi sajátosságok ápolására fektették a hangsúlyt. Így tehát Kovászna megyében az új megyei identitás megteremtésekor elsősorban a hagyományőrzésre és az örökségesítésre került a hangsúly: emlékműveket avattak, emlékházakat, múzeumokat létesítettek, támogatták a népművészetet. Az országos szinten megszabott ideológiai keretek között mozogtak, de igyekeztek azt a lehetőségekhez mérten helyi tartalommal feltölteni.

Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának 570/1970. sz. rendelete alapján a megyéket új címerekkel kellett ellátni, egy a központ által szolgáltatott prototípushoz (címerpajzs, boglárpajzs az ország jelképeivel, szalag) illeszkedve. A rendeletet követően készültek el a heraldikai szabályokra fittyet hányó közigazgatási címerek, amelyekben a mesteralakok a duzzasztógátak, fogaskerekek, hangszerek, különböző gyárak, dák vagy római katonák, stb. széles skáláján mozogtak.

Kovászna megye címerét 1972. augusztus 22-én a Megyei Tükör hasábjain ismertették meg a széles közönséggel. A három részre osztott címerpajzsban kék alapon a jobb oldali mezőbe a történeti Háromszék címerének mesteralakjai kerültek, mint „a hűség, igazság, állhatatosság, bátorság a haza és a szülőföld iránti ragaszkodás jelképe”. A bal oldali mezőbe a Székely Nemzeti Múzeum tornyának stilizált képét helyezték, jelképezve, hogy „anyagi szellemi kultúránk egyik legjellegzetesebb tárháza itt található”, de szimbolizálta a „hagyományos és sajátos népi építkezést”is. Az alsó mezőben (bíbor alapon) elhelyezkedő fűrészlap, fogaskerék és fenyőfa pedig „az egész országot átfogó szocialista iparosítást”hivatott jelképezni. Középen, a boglárpajzs hátterébe került a Román Kommunista Párt, illetve Románia lobogója, az előtérbe pedig az RSZK-címer. A címerpajzs alatt elhelyezett vörös színű szalagra íródott fel a megye neve.

A megye szocialista címere vizuális lenyomata a hagyományokhoz való ragaszkodás és az ideológiai megfelelés között egyensúlyozó kultúrpolitikai törekvésnek, amely a megyésítést követő néhány esztendőt jellemezte. Továbbá címertársai közül kiemelkedik abban is, hogy teljes egészében tartalmazza a régió történeti szimbólumait, az ideológiai nyomás és a korábbi korszakok jelképeinek üldözése ellenére is.




Kovászna megye szocialista címere














2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.