română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.28

Madonnás lobogó 1848-ból



Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc a nemzeti szimbólumok használatának igazi áradatát hozta, s habár már korábban sem volt ritka, a köztudat ‘48-hoz kapcsolja a piros–fehér–zöld nemzeti színek elterjedését, intézményesülését. A szabadságharc első hónapjaiban nemzeti lobogók egész kavalkádja készült: bizottmányi zászlók, nemzetőrségi lobogók, toborzó zászlók, stb. Ezek úgy kivitelezésükben, mint formavilágukban egyaránt változatosak voltak, közös jellemzőjük a nemzeti színek használata volt.

A honvédség ezzel szemben, a reguláris hadseregekre jellemzően, egységes, szabványszerű zászlókat használt, ezek voltak az úgynevezett Madonnás honvédzászlók. A zászlólap hófehér volt, széleit vörös és zöld színű ékek („farkasfogak”) övezték, középen pedig egyik oldalára az ország címerét, másik oldalára Magyarország nagyasszonyát, Szűz Máriát festették. Az alakulat nevét a zászlószalag tartalmazta, amelyet a zászlószentelési ünnepség keretében tűztek rá, ekkor kapta meg az alakulat is a lobogót. Ettől kezdve a zászló és alakulat története eggyé forrott. A lobogókat igen nagy tisztelet övezte, a honvédek felesküdtek a védelmére, életüket kockáztatva óvták azt, még a szabadságharc leverését követően is.

A Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében (részleteiben) fennmaradt Madonnás honvédzászlót Tuzson János nyugalmazott honvédezredes, a valamikori 86. honvédzászlóalj parancsnoka ajándékozta a múzeumnak. A lobogó végigjárta a háromszéki hadszínteret, de tanúja volt több erdélyi ütközetnek is.

A Tuzson által vezetett zászlóalj azonban csak utólagos birtokosa volt a lobogónak. A zászló első tulajdonosa a kézdivásárhelyi székhelyű 2. székely határőrezred 1. tábori zászlóalja volt, akiket 1848 nyarán mozgósítottak. Kalandos úton megjárták a Délvidéket, s majd Pozsonyon keresztül végül Pestre vezényelték az alakulatot, ahol november 17-én új, nemzeti színű zászlóval látták el őket. A Nemzeti Múzeum udvarán megejtett zászlószentelésen maga Kossuth Lajos köszöntötte a katonákat, a szalagot felesége, Meszlényi Terézia mint zászlóanya tűzte rá, s helyezte fel az első zászlószeget. Két fia, Ferenc és Lajos szintén ütött egy-egy szeget a zászlórúdra. Az alakulat később megütközött Urbán seregeivel, de részt vettek Bem oldalán az ellenségnek Erdélyből való kiűzésében is.

A zászló második felszentelésére Felsőtömösön,1849 májusában került sor, amikor a frissen alakult 86. zászlóalj oltalmára bízták a lobogót. A zászlóanya özv. Czecz Jánosné Botskor Krisztina (Czecz János tábornok édesanyja) lett. A zászló később ott lobogott az első kökösi csatában, de tanúja volt a Gábor Áron életét követelő második kökösi csatának, vagy a Sepsiszentgyörgy melletti eprestetői ütközetnek is. Honvédjei vitézül harcoltak a sósmezői és herzsai ütközetekben, utolsó székelyföldi állásukat pedig a Nyergestetőn védték az orosz túlerővel szemben.

A szabadságharc leverését követően a zászlót Tuzson őrnagy Bélafalván, fivérénél rejtette el, a zászlószalagot pedig párnájába varrva őrizte. A lobogót az osztrák hatóságok egy házkutatás során elkobozták, de a háromszéki katonai főbiztos, engedve a helyiek kérésének, a zászlót nem pusztította el, hanem engedélyt adott, hogy némi átalakítást követően egyházi lobogóként használják a sepsiszentgyörgyi római katolikus templomban. Tuzson birtokába 1861-ben jutott vissza, amikor a Rikánbelüli Honvédsegélyző Egylet zászlajává akarták avatni, de mivel a honvédegyleteket rövid időre rá betiltották, a zászlóavatás elmaradt.

A lobogó címerdíszét Tuzson, több más ereklyével együtt, 1903-ban ajánlotta fel a múzeum gyűjteménye számára, ahol a második világháború végéig a régiségtári kiállításon volt látható.
Magyarország Nagyasszonyának ábrázolása a lobogó címerdíszén



Magyarország címere a lobogó címerdíszén



A lobogó címerdísze a múzeum régiségtári kiállításán (balra fent)



Az idős Tuzson János (1899)












2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2020.