română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Néprajzi alapkiállítás

Néprajzi alapkiállítás

A Székely Nemzeti Múzeum néprajzi alapkiállítása 1982-ben keletkezett Gazda Klára és Moldovan Nicolae kiállítási tematikája alapján. Mivel ez az alapkiállítás már elég régi, így muzeológiai szempontok szerint a fokozatos átcserélése folyamatban van.

A kiállítás a székelyföldi mesterségek bemutatására koncentrál. Akárcsak a magyarság más területein, Székelyföldön is jellegzetes nagytáji munkamegoszlás alakult ki: nagyobb földrajzi szórásban egy-egy falu egy-egy bizonyos mesterségre specializálódott, aszerint, hogy milyen nyersanyag volt a környéken. A falvak szakosodása lehetővé tette, hogy az illető közösség mesteremberei tökéletesítsék a szaktudásukat. Csomakőrös a szitaszövőiről, Gelence a zsindelyhasítóiról és deszkametszőiről, Haraly a kádárairól, Oltszem a kerekeseiről, Magyarhermány az ácsoltláda-készítőiről, Vargyas a bútorfestőiről és a mészégetőiről, Korond, Csíkmadaras, Bodok a fazekasairól, Csíkszentkirály, Mikóújfalu, Polyán a kőfaragóiról volt híres. A környék vásárlórétege tudta, hogy melyik terméktípus vásárlásáért melyik helységet kell felkeresnie.

A kiállítás e nagytáji munkamegosztás hiteles bemutatását tűzte ki célul. A bordakészítést bardóci, a szitakészítést kőrösi, a zsindelyhasítást gelencei, a kádárságot haralyi, a kerékkészítést oltszemi, az ácsoltláda-készítést magyarhermányi, a fazekasságot bodoki, pávai, magyarhermányi és kézdivásárhelyi példákon keresztül közelítette meg. Az elkészült termékek mellett megjelenítődik az az eszközkészlet is, amellyel az illető mesterséget művelték a falusi mesteremberek.

Az első emeleti kiállítási terem ritka látványossága a székelyföldi építészetet bemutató két makett, a három berendezett enteriőr, illetve a festett kazettás mennyezet. A két makett a felsőháromszéki „Szentföld” faépítkezését mutatja be. Orbán Lázár bélafalvi mester egy 1726-os bélafalvi zsindelytetős házat és egy szintén bélafalvi gazdasági udvart mintázott meg. A magas tetőszerkezet az erdélyi hegyvidéki építkezésben általánosan használt volt.

A székely szobabelső az egyik leghíresebb székelyföldi bútorfestő központ, Vargyas lakásberendezési szokásaiból nyújt ízelítőt. Vargyas valamikor Udvarhelyszékhez tartozott, és az udvarhelyszéki bútorfestő stílust honosította meg. Festett bútoraik jellemző díszítménye a szegfű, a lándzsás tulipán, a gyöngyvirág stb. Az udvarhelyszéki bútorkultúra ismert típusai voltak a fali- és állótálasok, saroktékák, hosszú ládák, ágyak, kendőszegek, kamarás asztalok. A kiállítás kivitelezői két különösen érdekes bútortípust helyeztek be az enteriőrbe: a nagyágy alá csúsztatható kiságyat, valamint a kontyos széket. A vargyasi bútorok csodálatos kiegészítő elemei a piros fejtős szedettes szőttesek. Erdővidéken a csillagos vagy virágos, macskanyomos motívumú szedettes szőtteseknek nagy divatja volt: ezekkel díszítették a 20. század elején is a vetett ágy párnáit, az asztalt, az ablakokat.

A hétfalusi csángó enteriőr, bár szintén festett bútorokkal díszített, élesen elkülönül az előbbi szobabelső stílusától. Hétfalu lakói valamikor Brassó szabad királyi város jobbágyai voltak, így bútorkultúrájukban és öltözetükben erőteljes szász hatás érzékelhető. A hétfalusi festett lakberendezési tárgyak közül kiemelkedik az az 1867-ből származó festett falburkolat, amellyel a bemutatott enteriőr büszkélkedhet. A vöröses színekben pompázó, rózsás, madaras motívumokkal díszített falburkolat mellé a helyi asztalosok által készített csángós hosszú ládák csakúgy bekerültek, mint a brassói céhes asztalosok által készített, bojtokkal és zsinórokkal díszített vasalt ládák. Hétfaluban szintén nagy hagyománya volt a szedettes szőttesnek. A vetett ágy szerényebb párnaszáma a hétfalusi csángóság valamikori jobbágyi státuszát idézi.

Az első emeleti alapkiállítás harmadik szobabelsője a Bodza vidéki románság lakásberendezési szokásait mutatja be. A zömmel juhászatból élő háromszéki románság híres gyapjúszőtteseket készített. Bútorzatuk általában puritánabb, mint a magyarságé. A bodzai szobabelső ritka szépségű bútordarabja a rozetta-mintás román ácsolt láda. Jellegzetes balkáni lakásberendezési szokásokat figyelhetünk meg az enteriőrben: tipikus díszítőelemnek számít a románságnál az ajtók fölé, tányérok fölé belógatott díszkendők használata. Bár Háromszéken nem voltak a múltban ikonfestő műhelyek, a fogarasföldi és a füzesmikolai ikonok a Bodza-környéki szobabelsőkben is megjelentek, ezeket is díszkendőkkel övezték.

A néprajzi alapkiállítás ritka értékű látványossága az 1760-ban készült kazettás mennyezet. Ennek központi feliratos kazettája a templom 1800-as, 1802-es, valamint 1811-es felújításáról számol be. A mennyezet a barátosi református templomot díszítette valamikor, és 1920-ban került be a Székely Nemzeti Múzeumba. Festője, készíttetője ismeretlen. A kazetták majdnem teljes egészében növény- és virágornamensekkel díszítettek. Fő motívumuknak a koszorúval övezett virág tekinthető. A mennyezet egyik kazettáján zászlót tartó oroszlános címer látható. Sajnos, az eddigi kutatások nem tudták még kideríteni, hogy melyik család címere került fel e mennyezetre, bizonyára a templomot kifestető mecénást tisztelték meg a címere felfestésével.

A második emeleti kiállítóteremben eklektikusabb kiállítás tekinthető meg: itt láthatók a  bőr- és szálfeldolgozás eszközei és kész termékei, valamint az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások.
A bőrfeldolgozás eszközkészletének legérdekesebb darabja a csizmaványoló gép, amelynek feladata a csizma bőrének megpuhítása volt. A kiállított lábbelik közül a kiállítástervezők a lábbelik változásának érzékeltetésére helyezték a fő hangsúlyt: a bocskor mellett megtekinthetők azok a régies csizma és cipőformák is, amelyeknél még nem volt külön jobb és bal lábra való.
A szálnyerés eszközei mellett a kiállítás ízelítőt nyújt a székelyföldi híresebb szőttesekből és varrottasokból. A szőttesek közül Székelyföldön a festékes szőnyegek váltak népszerűvé: ezek kilim-technikával készült, gyapjúszálas szőttesek voltak. Asztalterítőként, ágytakaróként, falvédőként alkalmazták őket.

A hímzések közül nagyobb hírnévre az árapataki varrottas jutott. Az árapataki varrottasok szálszámolásos technikával készültek, alapszínük a piros és a kék fejtő volt. A mértanias motívumkincs mellett feltűnő a heraldikus motívumok iránti kötődése e központnak: ismert motívumuk a Bocskai-címeres, Báthori-címeres, kétfejű sasos minta.
A kiállítóterem fontos tematikai eleme az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó szokások bemutatása.

A szokások bemutatását a szülő asszony ellátásához fűződő hagyományok nyitják. A radinavivés Székelyföld egyik legelterjedtebb szokása, napjainkban is elevenen él. A szomszédság radinás fazékban, kosárban vitte a gyermekágyas periódusban az ebédet, így kímélve a betegágyas asszonyt a főzéstől.
A kisgyermekkor szokásait pár tucatnyi gyermekjátékkal elevenítjük fel. A kislányok apró méretű szövőszéke, tilója, guzsalya, valamint a kisfiúk parányi kaszája, cséphadarója, sarlója, szekere és ostora azt bizonyítja, hogy a falusi ember játékokon keresztül a mindennapi munkára nevelte a gyermekeit.
A néprajzi alapkiállítás a legnagyobb teret a párválasztás szokáskörének szenteli. A tárlókban elhelyezett szerelmi ajándékok (faragott orsó, vászonfeszítő, sajtprés, sulyok, valamint a hímzett zsebkendő) a székely népművészet legdíszesebb, legszebb darabjai. A szerelmi ajándékok ugyanis mindig ügyességi példának számítottak.
A terem közepét a kelengyét szállító díszes lakodalmi szekér uralja. A szekéren tornyosuló vetett ágy a gyönyörű árapataki hímzésekkel az esküvőt követő ágyvitel szokását idézi. A szekér mögött sorakozó bábukon keresztül betekinthet a látogató a székelyföldi román és magyar jegyespárok viseletébe is, egy felsőrákosi magyar, valamint egy zabolai román pár népviseletén keresztül. A jegyespárok mögött egy árapataki magyar és román menyecske viseletét csodálhatjuk meg.

Az öregkor szokásai csak utalásként jelennek meg a kiállításban. A vargyasi öreg pár viselete mellett román viseletek is láthatók e kiállításon.
A naptári ünnepek szokásai közül a farsangi kecskére, a hétfalusi borica-tánc álarcára és lapockájára, a húsvéti rituális határkerüléskor használt falu ekéjére hívnánk fel a figyelmet.
A néprajzi részleg egyik leglátványosabb része a szabadtéri részleg.



2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.