A múzeum fenntartója:
Támogatóink:
 2020.12.23Képek Háromszék múltjából |
Orbaiszéki betlehemes játékok
Bálint Sándor, a vallási néprajz máig legjelentősebb kutatója a karácsonyi dramatikus játékokról szólva megjegyezte, hogy a székelyföldi betlehemesek teljesen elkülönülnek a más tájegységek betlehemeseitől.
Míg a magyar nyelvterület nagyrészén a betlehemes játéknak minősült, és előadói is annak érezték, Székelyföldön megmarad szertartásos jellege, és jellemzően felnőtt férfiak adták elő. E közös ismérvekre alapozva Bálint Sándor úgy vélte, hogy ezeknek “közös forrásuk valamely, sajnos, ránk nem maradt csíksomlyai barokk karácsonyi vagy úrnapi misztériumjáték”. A szertartásosság nem pusztán a szövegből adódott. A szereplőknek az Advent időszakában kerülniük kellett a kocsmákat, nem szabadott a lányos házakat látogatniuk, az utcákon néma csendben kellett járniuk. Alakításuk tehát tiszta életet, mérsékletességet, önuralmat feltételezett.
Míg e dramatizált karácsonyi játékot többnyire a római katolikus lakosság éltette az egész magyar nyelvterületen, Háromszéken a protestáns többségű falvakban is felleljük ennek változatait.
Balázs Márton, Háromszék néprajzának egyik első összegzője a 20. század legelején, 1901–1902-ben tíz betlehemes játékot tudott összegyűjteni, éspedig kettőt Kézdiszentlélekről, hármat Kovásznáról, egyet Vajnafalváról, egyet Torjáról, kettőt Kézdivásárhelyről és egyet Kézdisárfalváról. E felsorolásból látható, hogy az általa 1942-ben megjelentetett játékok jelentős hányadát a protestáns többségű Orbaiszék szolgáltatta. Makkai Endre és Nagy Ödön a téli néphagyományokról szóló erdélyi áttekintésükben zabolai betlehemes játékot publikáltak.
A Székely Nemzeti Múzeum fotó- és üvegnegatív tárába több betlehemes fotó került be. Kovásznán Roediger Lajos az 1912-es betlehemezést próbálta vizuális eszközökkel is dokumentálni. Az általa készített két, majdnem egyforma üveglemezről felismerhető, hogy ekkor a betlehemezést már a fiatal gyermekek gyakorolták. Játékuk színhelyét szalmával díszítették fel, amely azért is figyelemre méltó, mivel a karácsonyi szalmának mágikus gyógyító, termékenység varázsló használata sok vidéken dokumentálható volt. A 11 szereplő közt felismerhető Mária, Szent József, a két angyal, két katona, a király, három pásztor és a földön heverő hammas vagy negyedik pásztor alakja. Mivel Kovászna vajnafalvi részében a juhászat a románság foglalkozása volt, természetes állapotnak tekinthető, hogy a pásztorok román viseletet öltöttek magukra.
A harmincas években Mikes Hanna a Zabolán készült betlehemes fotóiból ajándékozott egy egész sorozatot múzeumunknak. A harmincas évek zabolai betlehemezői archaikusabb viseletben voltak, mint a kovásznaiak: a pásztorok hatalmas bundában, lábukon bocskorral, hosszú szakálas maszkban láthatók, kezükben zörgőkkel ellátott faragott pásztorbotot tartanak. Szent Józsefet zsidós viseletben, kalappal és hosszú szakállal jelenítették meg. A katonák elmaradhatatlan eszköze a hosszú kard volt. Az újabb állapotot csupán az jelzi, hogy mind Mária, mind pedig a két angyal szerepét lányok játszották már.
A ránk maradt archív fotóanyag csupán az orbaiszéki betlehemezést ismerteti meg velünk. A képeket azzal a reménységgel ismertetjük olvasóinkkal, hogy ezek ismeretében könnyebben rekonstruálhatóvá, betaníthatóvá válik a kovásznai és zabolai betlehemes játék.
Szőcsné Gazda Enikő
Az írás megjelent a Háromszék napilap 2010-es decemberi 24-i számában.
Archívum
2021
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2021
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2021.01.18A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.17A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.182019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]