română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.06.29

Palatábla, palavessző az 1940-es évekből



„Horgasinamat verdeső
Tarisznyámban palavessző,
Palavessző s palatábla…
Így indultam valamikor
Legelőször iskolába”


Kányádi Sándor pár sora döbbenti rá a mai fiatalokat talán, hogy az irodalmi olvasmányokból ismert palatáblákra, palavesszőkre nem több évszázaddal ezelőtti relikviákként kell tekintenünk. Élő, eleven emlék ez még a mai öregebb emberek körében is.

Az 1859-ben megjelent Egyetemes Magyar Encyclopaedia című könyv az agyagpalának több válfaját különítette el. A földpala kék színű lapokból állott. A fenpalát zöldesszürke színéről ismerték fel, ezt a kések fenésére használták. A timpala a tímárok számára volt nélkülözhetetlen, ebből készítették a timsót. Az írpala hosszú, vékony vesszőkre hasadó kövezet volt, „melyek homokkőlapok közt gömbölyűre köszörülve adják azon szálakat, melyekkel a palatáblára írunk.” Ennél jobb minőségű volt a rajzpala, amely a természetben lágy volt, de a levegőn megkeményedett: „Valamint természetes állapotban fűrészek és hasogató kalapácsok által íróvesszőkké alakittatik, úgy kiiszapolva és mézgavízzel gyúrva s idomítva, fára és papírra rajzolásra használtatik”.

A málló, széteső pala bányászása nem volt veszélytelen feladat, sok bányász lelte halálát a lapokra hulló, törékeny kő omlása következtében.

Bár a leghíresebb rajzpalákat Olaszországból szállították, és a legtöbb palatáblát Németországból hozatták a kereskedők, Erdélynek is számos palabányája volt, amelyekből elsősorban a házak födésére használt szürke, cserépszerű palát és palatáblákat készítettek. Amennyiben régi erdélyi újságok hírei között böngészünk, látható, hogy palabányák működtek az aranyosszéki Mészkőn, Harasztoson, a mezőségi Meggyesfalván, Dézsen, az Arad megyei Kuvinon, de vidékünkön is bányásztak palát, Málnásfürdőn, Alsórákoson, Csíkszépvízen.

Hála József szerint a palatáblákat több mint egy évszázadon át használták az iskolákban. A máriavölgyi palabánya adatait vizsgálva megállapította, hogy a bánya naponta 400–500 darab iskolai tábla készítését tudta elvégezni. Bár ez Kelet-Európa egyik legnagyobb palafeldolgozója volt, amely exportra is termelt, csaknem valamennyi palabánya állított elő iskolai segédeszközöket is.

A Székely Nemzeti Múzeumhoz 2018-ban behozott palatáblát Asztalos Enikő marosvásárhelyi néprajzi gyűjtő használta az 1940-es években, ezt a darabot Válaszúton vásárolták a szülei. Emlékei szerint gyermekkorában három méretű táblát lehetett venni a szövetkezeti üzletekben. Tévedés azt hinni, hogy ez csupán a szegény gyermekek taneszköze volt, mindenki ezt használta. A módosabbak nagyobbat, a szegényebbek kisebbet vásároltak. Emlékei szerint az irkát (füzetet) csupán akkor használták, mikor már jól elsajátították a gyermekek a betűvetést.

A tábla használatához palavesszőre és rongyra vagy szivacsra volt szükség, palavesszőből több darabot vittek az iskolába, hogy törés esetén tudják helyettesíteni.

Székelyföldön néhol még az 1950-es évek végén is használták a palatáblát, hogy idővel teljesen kiszorítsa azt a kereskedelemből a papírból készített füzet.


Palatábla, palavessző az 1940-es évekből














2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2020.