română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.
2007. 06. 01.

Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk. Gyermekvilág Székelyföldön.

Kiállításunk a régi korok gyermekvilágát próbálja közelebb hozni a ma emberéhez. A Székely Nemzeti Múzeum a hetvenes években többezer játékkal gazdagodott a Jóbarát című gyermeklap játékkészítő pályázatának köszönhetően. Az ebből a gyűjteményből válogatott játékokon kívül a gyermek születését és felnevelését jelző tárgyakkal idéztük fel a 18–20. századi gyermekek életét.
A gyermektelenség okairól, a gyermek fogantatásáról, méhen belüli fejlődéséről a 18. századi orvosok, tudós papok nem sokat tudtak. Az 1762-ben Kolozsváron megjelent Mátyus István Diaeteticája szerint a gyermek egy vékony gőz, vagy „kitsin élő állat” ovariumba kerülése által kezd fejlődni. Ez a kis orvosi könyv több babonás vélekedést is ismertet, amelyekből fény derül rá, hogyan vélekedett a kisember a gyermek nemének befolyásolásáról, valamint a terhesség alatti legfontosabb veszélyekről, magatartási mintákról.

A gyermek nemét elsősorban a megtermékenyítés alatti testhelyzettel hozták összefüggésbe. Úgy vélték, ha a fogantatáskor bal oldalán fekszik az anya, lányt, ha pedig jobb oldalán, fiút fog szülni. A Székelyföld területén több más jóslással próbáltak erre következtetni. Újabban a zsebkendős és a gyűrűs jóslás a legelterjedtebb: ha a ledobott zsebkendőt a várandós asszony a sarkától emelte fel, fiúmagzat, ha pedig a közepétől, lánygyermek születését várták. Ha a hajszálra függesztett gyűrű az anya keze fölött kilendült, fiút, ha körkörös mozdulatokat tett, lányt jelentett.

A gyermek számára a legveszélyesebb periódus a születéstől a keresztelőig tartott. Ekkor fokozottan kellett őrizni a babát és az anyát a rontástól. Piros szalaggal, rózsafüzérrel, imádságos könyvvel, kereszttel, vagy a gyermek homlokának bekormozásával védték az igézéstől vagy az elváltástól a babát. A megbetegedett gyermeket szenes vízzel, ónöntéssel, vagy a frászkarikán való átbújtatással próbálták meggyógyítani. A frászkarika egy perecforma volt, amelyen átbújtatták a gyermeket, majd a perecet feltűnő helyre akasztották, hogy az azt elvivő ember a gyermek betegségét is magával vigye. Az egyedül hagyott gyermek bölcsőjére egyes helyeken seprűt, máshol fakanalat fektettek, hogy a gonosz szándékúak ne tudják megkörnyékezni a babát. Különösen fontos rítusa alakult ki a gyermek első fürösztésének. A fürdővízbe tojást, pénzt tettek, hogy a gyerek kerek legyen, mint a tojás, illetve soha ne fogyjon ki a pénzből. A gyermekágyas asszonyt ételajándékkal látta el a rokonság, a szomszédság és a baráti kör. Háromszéken ezt a bárki által vitt ételajándékot hívták radinának. Csíkban ezzel szemben a keresztelőkor vitt ünnepi étel neve volt a radina.

A keresztelőre Székelyföldön a szülés után hat héttel került sor. A katolikus vidékeken még napjainkban is korozsma készül erre az alkalomra: két gyertyát szorosan körbetekernek gyolccsal, és a gyermek nemére utaló piros vagy kék színű szalaggal kötik át. Egyes falvakban, pl. Mikóújfaluban a reformátusok is elkészítik a korozsmát, csak náluk gyertya helyett virágra tekerik a gyolcsot.

A keresztszülőket néhol a bába, máshol a szülők kérték fel a keresztelésre. Albisban úgy vélekedtek, hogy ha a kezed a tésztában van is, a keresztelőre el kellett menni, azt nem szabadott visszautasítani. Felcsíkon minden babalátót illett meghívni keresztszülőnek, ha valakit kifelejtettek, az sértődést szült. Orbaiszék falvaiban és Udvarhelyszéken a keresztelni akarók jelezték a szülőknek ebbéli szándékukat, szégyennek számított, ha valakit fel kellett kérni a keresztelésre. A hazatérő megkeresztelt babát rituális szöveggel adták át az otthon maradottaknak.
Pogányt vittünk, keresztényt hoztunk! – ez volt a leggyakrabban mondott formula.

Mivel a legelterjedtebb modell a sokgyermekes család volt, a gyermekre az elmúlt korokban nem irányult annyi figyelem, mint napjainkban. A játék a szocializáció eszköze volt. A munkaeszközök kicsinyített másain a gyermek elsajátíthatta a munkafolyamatokat: a fiúk kaszáltak, fűrészeltek, kalapáltak, szekeret építettek. A lányok sütöttek-főztek, fontak és szőttek, elkészítették a babáikat és azok számára a kelengyét.

A régi magyar szokásjog szerint kb. 12 éves korig terjedt a gyermekkor. Az egyház a nagykorúsítást a konfirmálással/bérmálással hozta összefüggésbe. A 15 esztendős lány és 18 esztendős fiú már családot alapíthatott. A rövidre szabott gyermekkor mégsem volt üres, silány a régi korok embere számára.
Ismerjük meg együtt a régi gyermekek világát!
Szőcsné Gazda Enikő



2018.12.15-16
Tizedik alkalommal – újra a Székely Nemzeti Múzeumban – kerül sor a hagyományteremtő karácsonyi vásárra, adventi gyertyafénnyel, mézeskaláccsal, forralt borral és közel ötven kézműves portékájával.[ részletek ]
2018.12.09
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. december 9-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. Az előadás címe: Metamorphosis Transylvaniae (1990-2018). Az erdélyi magyar közösséget érintő társadalmi és politikai folyamatok a rendszerváltást követően, előadó Kiss Tamás szociológus, Nemzeti Kisebbségkutató Intézet, Kolozsvár[ részletek ]
2018.11.28
Tisztelettel meghívjuk 2018. november 28-án, szerdán 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók termében szervezett kiállításra és kiskonferenciára.[ részletek ]
2018.11.26
November 26-án, hétfőn 18 órától mutatják be a Székely Nemzeti Múzeumban Dimény Attila néprajzkutató, múzeumvezető A polgárosodás társadalmi és kulturális hatásai Kézdivásárhelyen (1750–1944) című könyvét, amely az idén jelent meg a Dissertatines Ethnographicae Transyvanicae sorozatban, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság kiadásában.[ részletek ]
2018.11.17
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 17-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. Az idei téma: az őszi és téli fülőkék (főleg Flammulina, Rhodocollybia nemzetség).[ részletek ]
2018.11.14
Szeretettel meghívjuk a 2018. november 14-én, szerdán 11 órakor tartandó szabadtéri kiállítás megnyitójára, amely a magyar királyi 24. gyalogezred első világháborús történetéről emlékezik meg.[ részletek ]
2018.10.23
Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében október 23-án 17 órától László Gyula-emlékkonferencia lesz. [ részletek ]
2018.10.25
Október 25-én, csütörtökön mutatjuk be azt a műtárgyat, mely Gerendi-Enderle Anikó jóvoltából került a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe, és elsősorban a vizuális élmény kifejezésére fekteti a hangsúlyt. [ részletek ]
2018.10.14
A Szacsvay Akadémia előadássorozat következő előadására, 2018. október 14-én, vasárnap 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében kerül sor. [ részletek ]
2018.10.09
Vándorkiállítás-megnyitó a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban[ részletek ]
2018.10.15 - 19
A Székely Nemzeti Múzeumban harmadik alkalommal szervezik meg a Meleté nevet viselő svájci-magyar közös projektet, melynek célja, hogy svájci zenepedagógusok a német nyelvterületen elterjedt alapfokú zenei oktatást (Musikalische Grundausbildung) Sepsiszentgyörgyön is megismertessék.[ részletek ]
2018.09.27 - 10.03
Tisztelettel meghívjuk a budapesti Országos Széchényi Könyvtár dísztermébe és az Ars Librorumban szervezett kiállításra és rendezvényekre.[ részletek ]
2018.09.20
Szeptember 20-án, csütörtökön kilenc órától közszemlére kerül a szakemberek által kiválasztott szeptemberi hónap műtárgya, mely a történelmi részleg gyűjtményének gazdag jelképiséget hordozó darabja.[ részletek ]
2018.09.20
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja a Nagy Sándor: Kispalástos küzdelem (1887–1966) című kiadvány bemutatójára 2018. szeptember 20., csütörtök 19 órára a múzeum Bartók Termébe.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2018.