română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A pottyandi tájház

A pottyandi tájház

A Székely Nemzeti Múzeum szabadtéri részlegének első tervei az 1910-es évektől kezdtek körvonalazódni, László Ferenc és Csutak Vilmos múzeumőrök elképzelései szerint. A terv sok épület behozatalára terjedt ki: gondolkodtak kászoni, dálnoki, torjai, alsócsernátoni, siklódi, csíksomlyói, menaságújfalusi házban, malmokban és sütőházakban, kutakban és esztenákban. Az álmodozásnak előbb a pénzügyi keretek hiányossága, majd a múzeum telkének államosítása szabott gátat. A megvalósítás fázisába csupán egyetlen épület került: egy pottyandi ház behozatala.

A pottyandi 1767-es Mihály-ház kiválasztására 1931-ben került sor, egy szakmailag felkészült csoport dokumentálódása nyomán. Csutak Vilmos történész-igazgató, Kós Károly neves építész (a múzeum épületének tervezője), Vámszer Géza csíki néprajzos, Nagy Jenő csíkszentmártoni jegyző, Szőke Ágoston volt ebben a csoportban benne. Szakmai tanácsokat Viski Károlytól, Szilády Zoltántól, Milleker Rezsőtől kértek. A konkrét vásárlást, átszállítást a pénzhiány késleltette, végül Nagy Jenő jegyző saját zsebéből vásárolta meg és költöztette át az épületet.

Az újraépített ház felavatására 1937 szeptember 4-én került sor, azóta látogatható a pottyandi tájház a Székely Nemzeti Múzeum udvarán.

Pottyand Alcsík egyik kis települése, a Fiság-völgy 6 falujának egyike, Csíkszentgyörgy községközpont adminisztratív irányítása alatt álló falu.

Mivel a Fiság-völgy a Székelyföld markáns építészeti stílusát termelte ki, nem véletlenül esett a választás éppen pottyandi tájház áttelepítésére. Alcsík építészetében több sajátos vonás ismerhető fel. A boronákból ácsolt házaknak rendkívül magas, csaknem gótikus formákat idéző tetőszerkezetük van. Az épületek jelentős részénél zárt sarok- vagy középeresz látható, amelynek áttört díszítése sajátos hangulatot teremt. A zárt eresz egyben az anyagi jólét jele is. Csak az épített ilyent, akinek sok deszkája volt. Az ereszben tárolt szuszékok, lisztes ládák védve voltak a kíváncsi tekintetek elől.

A pottyandi tájház ennek a sajátos építkezési módnak az egyik korai remekműve. Az összhatásában is festői épületnek számos művészien megmunkált részeleme van. Ilyen a bejárati ajtóra vésett IHS és Mária-monogram, valamint az első szoba rozettás gerendázata, ezek egyikén húzódik meg a felirat. Az írás feltárja az építés esztendejét és a ház első lakóit: Az 17-ba 67-be s 8-ba ez házat csinálók a Iésus Xtusba Mihál Iakab és hü társam Márton Anna. Agy áldást rá Isten segenyek hasnára.

Az épület sajátos beosztása kissé eltér a Székelyföld háztípusaitól: a vendégeket fogadó és a vetett ágyat tartalmazó tiszta szoba kivételesen nem az út felől, hanem a telek felőli részen található. A lakószoba és a tiszta szoba közt található a kamra. Az ékített gerendájú lakószobában foglal helyet a szabadtűzhelyes, csempe-füstfogós cserepes, a ház eredeti tartozéka, amely csíkmadarasi mester keze alól került ki. Különösen értékes a ház eredeti bútorzata: az 1743-as faragott pad, a középkori formákat továbbéltető kamarás asztal, a falba beépített falitéka, az 1766-os láda, a puritán falitálas és kendőszeg. A Fiság-menti felmérésekből kiderül, hogy udvarhelyszéki bokályok kerültek a fogasokra. A tájház, ehhez igazodva, küsmödi cserepeket sorakoztat fel. Sajátos csíki berendezési mód a szőttes rokolyák kendőszegre aggatása, és ezek hosszú díszkendővel való letakarása.

A tiszta szoba jellemző bútordarabja a vetett ágy a színes huzatú párnákkal. Itt kapott helyet a küsmödi Bereczki Zsigmond által készített csempés kandalló.

A ház előtt lévő kapu szintén Pottyandról került a múzeumba, a ház szomszédságában lévő telek elől. Az 1761-es kaput szintén Mihály család készíttette, feltételezhető, hogy azonos társadalmi státusú, rokon család telkét határolta.



2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.