română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2009.05.13

Pro Urbe-díjjal jutalmazták Tiboldy Zoltánt, posztumusz Pro Urbe-díjat kapott Kónya Ádám




Pro Urbe-díjjal jutalmazták Tiboldy Zoltánt,,kiemelkedő tanári múltjáért, a Székely Nemzeti Múzeumban kifejtett könyvtárosi és levéltárosi munkájáért, valamint a város írott történelmi emlékeinek ápolása és továbbörökítése terén hivatástudattal végzett tevékenységéért".

Posztumusz Pro Urbe-díjat kapott Kónya Ádám nyugalmazott múzeumigazgató ,,sokrétű tudományos munkájáért, a város arculatának folyamatos alakítása és történelmi hagyományainak ápolása érdekében kifejtett önzetlen tevékenységéért, identitásunk és polgári öntudatunk erősítéséért, a köz szolgálatába állított enciklopedikus tudásáért".

Tiboldy Zoltán laudációja

Tiboldy Zoltán 1929. október 19-én született, a Maros megyei Gerendkeresztúron. Csak kétéves koráig nevelkedett itt, 1931-ben szülei Kolozsvárra költöztek, ahol édesapja a Magyar Színház, a Thália gazdasági vezetője lett.
Nagybátyja, Kovács László az Erdélyi Helikon szerkesztője. Nagynénje Kovács Erzsébet – Dsida Jenő múzsája – az Erdélyi Tudományos Intézetnél, majd a kolozsvári egyetemi könyvtárnál dolgozik. Ilyen szellemi környezetben nevelkedve, az akkori kolozsvári gyerek ma már az egyetlen, aki még személyesen ismerte úgy a marosvécsi íróközösség tagjait, mint az akkori kolozsvári színházi, egyáltalán művelődési és tudományos élet kiemelkedő alakjait.
Középiskolai tanulmányait a Református Kollégiumban, Sütő András osztálytársaként végzi, majd a Bolyai Tudományegyetem történelem–földrajz karának hallgatója. A szakokat átcsoportosítják, a történelem–filozófia szakon végez. A sors mosolya, hogy bár 1952-ben Sepsiszentgyörgy történelem szakos tanárt keresve kéri a székelyföldi városba helyezését, itt végül a földrajz lesz az a tantárgy, amelyet négy évtizeden át folyamatosan oktat. Persze egyebet is, ahogy e korszak majd minden pedagógusa.
Sepsiszentgyörgyön korántsem idegen. Dédapja, hidvégi Nagy Sándor Gábor Áron egyik fő segítőtársa volt, majd a Mikó Kollégium alapításának egyik jelentős alakja. A dédunokát 1952-ben eredetileg az úgynevezett Esti Középiskolába helyezik ki, ám ez már második évben beolvad a Székely Mikó Kollégiumba. Innen megy nyugdíjba 1990-ben, de további két esztendőt ugyanitt tanít, óraadó tanárként. Műveltségét, sokoldalúságát közeli munkatársai tudják igazán felmérni: öt évtizedes pedagógusi pályája során a földrajz mellett nem véletlenül bízhatnak rá történelmet, fizikát, matematikát, természetrajzot, anatómiát, csillagászattant, rajzot, magyart, latint.
Az országos műemlékvédelem kiépülésekor Székely Zoltán múzeumigazgató őt is meghívja az akkori alakuló rajoni műemlékbizottságba, és ha ennek órarendje miatt nem is tehet eleget, tizenkét évig járja a környező falvakat előadásokkal, végez érdemben is hasznos népnevelést.
1993-tól a mai napig – mint nyugdíjas – a Székely Nemzeti Múzeum könyvtárának muzeológusa. Minden bizonnyal neki köszönhető, hogy e tudományos könyvtár színes, gazdag mindennapjainak a munkás, szeretetteljes légkör az alaphangulata. A gyűjtemények rendezése, kezelése mellett tudományos kutatók, egyetemi hallgatók, kisdiákok sokasága köszönheti gondos segítségét. Oroszlánrésze van a múzeumi évkönyv 1995. évi újraindulásában – ez jelenleg a legnagyobb kisebbségi magyar szakperiodika –, az ő ötlete a Pálmay József-féle székely családtörténeti kötetek hasonmás kiadása, ő figyelmeztet az Orbán Balázs kéziratos hagyatékára, és egyáltalán nincs olyan, a könyvtárat érintő múzeumi munka és esemény, melyben ne éreznénk jelenlétét, keze nyomát. Mellesleg hely- és művelődéstörténeti cikkek, dolgozatok sorát teszi közzé ezekben az években, adalékokat Kőrösi Csoma Sándor, Zathureczky Berta, Kós Károly, a helikoni írók, Szabédi László munkásságához, városunk és megyénk történetének jeles alakjaihoz.
Tiboldy Zoltán minden bizonnyal Sepsiszentgyörgy és a széles környék legszerényebb, legfigyelmesebb, legtürelmesebb, legszeretetreméltóbb embere. A tisztviselőnegyedi ápolt kis porta udvarán gyümölcsfák, virágágyások, barátságos házi kedvencek. A múzeumban már hosszú évek óta az ő csokor hóvirágja, jácintja, nárcisza, basarózsája, a körbekínált alma, dió, szőlő mutatja természet és ember örök, igazi idejét, amelyet sokszor hajlamosak volnánk pedig elfelejteni.
Köszönjük neki, hogy városunk polgára, és megtisztelt azzal, hogy közöttünk él.

Harkóné Molnár Beatrix
Boér Hunor

Kónya Ádám (1935—2008)

A mindenkori tudományos előrehaladás egyik mozgatórugója a kérdésfeltevés. A dilemma, a töprengés, a kézenfekvő és egyszerű válaszok átlépése, azaz a nehezebb út kiválasztásához szükséges erő. Ez az erő nem mindenkinek adatik meg. Kónya Ádám azon kiváltságosok egyike volt, akik vállalták a járatlan utat. Így könnyű és mégis iszonyú nehéz feladatot hagyott hátra azoknak, akik ezt az utat szeretnék felmérni. Könnyű feladatot, hisz több mint hét évtizedes pályafutása alatt ő maga írta laudációját a cselekedetek apró gyöngybetűivel, de mérhetetlenül nehezet is, mert ezt az általa megírt laudációt hetek, hónapok alatt sem lehetne összegezni.

Kónya Ádám, az ifjabb nemzedék Ádi bácsija 1935-ben született Brassóban. Tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz—földtan szakán. Pedagógusi hivatását Sepsiszentgyörgyön és Kökösben gyakorolta, 1968—1970 között a helyi lap, a Megyei Tükör településlexikonának és műemlékrovatának szerkesztője volt. 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és a Megyei Műemlékvédelmi Tanács elnöke, valamint az Erdélyi Református Egyházkerület zsinatának tagja. 1989-től Sepsiszentgyörgy város önkormányzati képviselője. Enciklopédikus tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, tanácsaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a magyarságot szolgálta.

Tagja volt a Székely Nemzeti Tanács Kezdeményező Testületének, a Magyar Polgári Pártnak, alelnöke a Székely Nemzeti Tanácsnak, a Sepsiszentgyörgyi Székely Tanács elnöki tisztét is vállalta. Az ő kezdeményezésére fogadta el 2004. január 17-én az aranysávos kék lobogót saját jelképeként a Székely Nemzeti Tanács, amely azóta székely zászlóként egész Székelyföldön elterjedt.

Mindannyian más-más sorokat, gondolatokat szőnénk az emlékezés láncolatába. Lenne, ki azt mondaná, hogy kezdeményezésére indult el a város reprezentatív épületeinek megvilágítása, a műemlék épületek megjelölése, más azt emelné ki: erőteljes, de körültekintő, szövetségeseket toborzó fellépésének köszönhető, hogy a Bazár épülete ma is a művészetek hajléka; más a ’48-as honvédsírokról, csillagtúrákról, lebilincselő előadásokról szólna... Bennünk, akik ismertük, ott lakozik hamiskás mosolya, immár végérvényesen.

Úgy gondolom, hogy Kónya Ádám egyedisége, tudományos háttérmunkájának univerzalizmusa, illetve a város érdekében kifejtett tevékenységének egyetemessége mindannyiunkat méltatókká tesz. Legyen ez a szimbolikus gesztus, Sepsiszentgyörgy Megyei Jogú Város gesztusa a Pro Urbe-díj egykori megálmodója irányába. Mindannyiunk nevében Kónya Ádámot egyedi alkalommal kiosztásra kerülő posztumusz Pro Urbe-díjra javasolom.

Klárik Attila




2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.