română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A Haszmann Pál Múzeum skanzenje

A Haszmann Pál Múzeum skanzenje

A múzeum kertjébe áttelepített székely házak, székely kapuk, vízimalom, a székely népi építészeti örökség egy-egy jellegzetes típusa adja a skanzen jelleget.

A székely házakat fából, sátortetővel építették, zsindellyel födték. Ezek többosztatú, ereszes és tornácos székely háztípusok. A házak korabeli bútorzattal, berendezéssel, tárgyi emlékanyaggal, eszközökkel a régi falusi élet hangulatát idézik. Ezeket a házakat Háromszék különböző településeiről telepítettük át a múzeum kertjébe. Ezek: a bélafalvi Orbán-féle balsarok-ereszes ház 1726-ból, egy vargyasi székely ház a 17. század második feléből, egy albisi sarokereszes székely ház a 18–19. század fordulójáról, egy előpataki tornácos ház az 1850-es évekből, egy 18. századi futásfalvi gabonás, bélafalvi nyári konyha, kukoricagóré, a felsőcsernátoni Orosz Simon-féle kétköves vízimalom 1836-ból, és egy gémes kút. A vargyasi ház kivételével, melyet facseréppel héjaztak, mindegyik sátortetős zsindelyes ház.

A régi falusi élet hangulatát idézik a restaurált háromszéki kapuk is. A csernátoni Haszmann Pál Múzeum skanzenjében négy székely kapu látható. Műemléklistán szerepelnek és az öreg kapuk csoportjába sorolhatjuk őket.
A legöregebb és a csernátoni múzeum szabadtéri részlegén felállított kapu a pávai Miskolczy-féle kötött székely kapu. 1761-ben építette Miskolczy István Sámuel. Az 1970-es években vásárlás útján került a Székely Nemzeti Múzeum közgyűjteményébe és onnan 1973-ban Csernátonba. A hagyományos háromszéki monumentális székely kapuk típusához tartozik, emeletes, illetve dupla galambbúggal épült, egyszárnyú nyíló nagykapuval. Teljes felületét (kapuzábék, sapkafa vagy kapukoszorú-gerenda, szemöldökfa, hónaljkötések, kaputükör) faragták. A kapu időközben elpusztult bal oldali zábéját új oszloppal kellett pótolni, ráapplikálva az eredeti oszlop megmentett faragott felületének a töredékét. A hiányzó felületet újrafaragtuk, illetve rekonstruáltuk.

Másik egy Torjáról megmentett kapu, melyet 1800-ban építettek és a torjai Fehér kúria előtt állt. 1973-ban került vásárlás útján múzeumunk tulajdonába. Típusát tekintve egy jellegzetes felsőháromszéki kötött székely kapu. Arányos méreteivel és hagyományos ácsszerkezetével, mértéktartó, indás, lapos relief díszítésével, faragásával méltán hívja fel magára a figyelmet. A kapu tükörrésze hat szimmetrikus körrel díszített és ennek az igényes ácsolása a fogadalmi kettős keresztet mintázza. A kaput Mihálcz Ádám úr építette. Hasonló típusú kapukkal Háromszék több helységében és közgyűjteményben is találkozhatunk. Egyik legszebb és legtipikusabb darabja a Székely Nemzeti Múzeum frontját díszítő dálnoki székely kapu, a Veres Péter kapuja 1733-ból.
A felsőcsernátoni Beke Gyula-féle kapu 1854-ben épült. 1974-ben került a gyűjteményünkbe, melyet egy új székely kapuval váltott meg a múzeum. A kapu ácsszerkezete, mérete hagyományos. Kapuzábéit nem faragták, illetve nem díszítették. A kaputükröt áttört deszkakivágással díszítették, egysoros galambdúccal építették. Úgy a nagykapuja, mint a kicsikapu lécezetének díszítése igényes, tulipánvégződésű. Az alábbi székely jókívánságot vésték rá: „E kapun áldás omolyon, bú bánat innen távozzon. Áldás a béjövőre, békesség a kimenőre.”

Kiállításunk negyedik nagykapuja szintén Felsőcsernátonból került a múzeumba, ez a Rákosi-féle kapu, melyet Veres Ignácné kapujaként ismertek. Felsőcsernátonban a Csergés falurészen levő (a Rákosiak belsőségén) Veres Ignácné telkén állott. Szintén 1974-ben váltotta meg a múzeum egy új székely kapuval. A kapu koszorúgerendájára, sapkafájára vésték építésének az idejét, az 1835-ös esztendőt, „Anno 1835. 20. juni.” Hagyományos szerkezetű és ácsolású kötött székely kapu. Nagy nyílókapuja félig deszkázott és lécezett. A kaputükör áttört deszkakivágással díszített, egysoros galambdúccal épült, a kapu felületét nem díszítették.

A vidék méhészkedési múltjának bemutatása külön is érdekes és gazdag gyűjteménye és látnivalója a skanzennek. Az emberiség kultúrtörténetében igen jelentős szerep jutott a méznek, viasznak. A méhlakások alapanyag és forma szempontjából is nagy változatosságot mutatnak. Gyűjteményünkben erdélyi vándorkaptár, melegépítésű deszkakaptár, anyanevelő, rajfogókas, szalmakas, tapasztott csigolyakas, faodú egyaránt megtalálható. A 19. század végére, 20. század elejére volt jellemző, hogy az erdőből hazahozott odvasodó fából méhlakást készítettek, de jellemző volt a figurális méhlakás is. Ilyenre is találnak példát gyűjteményünkben.

Épített örökségünk emlékei, kopjafákkal, keresztekkel, sírkövekkel vidékünk székely temetőképének eredeti arculatát tükrözik. A faragott és feliratos mennyezettartó gerendák, kőemlékek, középkori ablak- és ajtóbélletek és annyi-annyi kincs, amelyet látni kell és szóra bírni, hogy meséljenek a régmúlt időkről, az alkotó emberről.

Településtörténeti kutatások szerint a legkorábbi háztípus a félig földbe ásott, kisméretű putri volt. A skanzen egyik érdekessége a bejárattól balra található régészeti lelet, egy 8–9. századi földbe ásott kőtűzhelyes lakás, mely ennek a háztípusnak a hű példája.



2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.