română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.06

A székelykeresztúri kapu - azaz a Székely Nemzeti Múzeum „ellenség által okozott” hadi kárai



A Székely Nemzeti Múzeum életében nem csupán az általánosan ismert II. világháborús evakuálás okozott károkat, de az első világháború is. Amint egy igazgatói jelentés pontosította, a főépület 1917. március 23-tól katonai járványkórházzá vált, és hasonló célból 1918. december 6-án azt a román királyi katonaság is lefoglalta. Csupán 1919. augusztus 29-e után vehette az igazgatóválasztmány újból vissza az épületet. 1919. január 21-én egy Hadikárfelmérő Bizottság vizsgálta felül a károkat, a 3/919 szám alatti kárfelmérő jegyzőkönyv szerint az épület eléggé lelakott állapotban volt ekkor. A legtöbb rongálódás az épületben és annak berendezésében, az udvarban, cinteremben, kertben, kerítésekben, a múzeumi felszerelésekben keletkezett. Háromszék Vármegye Főispánja a 21.651/1919 szám alatt iktatott átiratban 59.137 korona 46 fillér teljes károsodási összegről küldött jelentést a Magyar Belügyminisztériumnak, kérve annak sürgős kifizetését.

A múzeum gyűjteményei közül 1919-ig csupán a néprajzi kollekció szenvedett károkat: a jegyzőkönyv szerint 33 tárgy vált a hadi események áldozatává. A 14 darab kopjafa (Zalánból, Dálnokról) a múzeum cintermében volt részben felállítva. A bizottság által udvarhelyiként jelzett 7 db. bunda valójában Homoródalmásról, Vargyasról, Csíkmadarasról, Gyergyóditróból származott, többnyire hímzett darabok voltak. A négy darab, fekete posztóból készült nadrág, zeke a leltárkönyvek pontos kimutatásai szerint Homoródalmásról, Zetelakáról, Gyergyóditróból és Kászonból került a Múzeum gyűjteményébe. A kárfelmérés 3 pár csizma eltűnését állapította meg, ezek Homoródalmásról származtak.

A jegyzőkönyv részben károsodott tárgyként írt egy szövőszékről, illetve a Székelykeresztúrról bekerült székelykapuról is.

A keresztúri székelykapu károsodása annál nagyobb kár, mivel az Székelykeresztúr egyik utolsó kapuja volt. A monumentális, hatalmas méretű kapu 1910-ben került a Székely Nemzeti Múzeumba, tulajdonosa Szentgyörgyi János volt ekkor. A kaput László Ferenc saját kezűleg vezette be a Múzeum nyilvántartásába 1913-ban.

A kapuról Huszka József is megemlékezett, leírását és rajzát viszont Szinte Gábor, a Sepsikőröspatakról származó rajztanár 1909-ben publikált tanulmányából idézzük. „A múlt (vagyis 19.) század renesszánsz stílű kapuinak egy remek példányával állunk szemben, mely úgy arányaival, mint mérsékelt díszítésével meglep. Készült Szentléleken a fehér Nyikó mentén az 1862-ik esztendőben. (...) Meglepő szép a napjegye a nagykapu ívének könyökkötésére metszett sugaras elrendezéssel. A körbe helyezett 9 ágú rozetta sugarakat lövell, tehát kétségtelenül az áldott napot, a ragyogó napot ábrázolja. A főgerendán 5 boglár, a kiskapu felett 2 rozetta, mind hasonló alkotások; de egyik sem a nap.”

Szinte Gábor úgy vélte, e kapu köszvényesi, pálfalvi darabokkal rokonítható, ám díszítményeiben fejlettebb, arányosabb amazoknál.

A hatalmas, 5 méter széles kapunak ma pusztán a kötélmintával faragott szemöldökfája található meg a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményében. Az impozáns gerenda felirata ma már inkább csak a Szinte Gábor átírásában olvasható: Épitette Szt Györgyi Lajos és Patafal Borbara hites társával 1862-ik esztendőben.


A Hadikárfelmérő Bizottság jegyzőkönyvének részlete a műtárgykárosodásról



Szinte Gábor mérettel ellátott rajza a székelykeresztúri kapuról



A megmaradt keresztúri kapuszemöldökfa középső motívuma a Székely Nemzeti Múzeum néprajzi gyűjteményében












2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.