română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.20

Szerelmi levélalbum a millennium időszakából



Az ember által létrehozott tárgyaknak két története van. Egy, melyet rendeltetésszerűen közvetítenek és egy másik, mely történetiségükből ered. Míg előbbi eredendően hozzájuk tartozik, utóbbi az idővel válik részükké. Közös bennük, hogy emberek és sorsok elevenednek meg általuk.

A baróti származású Mórik Károly (1873–1938) és a csíktusnádi Élthes Ilona (1881–1957) levelezése az 1896 nyara és az 1897 májusa közötti időszakot öleli fel. A levelezést a korabeli protokollnak megfelelően Mórik Károly kezdeményezte, hiszen mint ahogyan azt a 19. század végének nagy „illemszakértője”, Bánfalvy Róza írta: „nőknek a férfiakkal szemben általában szenvedőleges szerep jut osztályrészül és így igen ritkán vagy soha nem vagyunk kezdeményezői a férfiakkal folytatott levelezésnek.” A szerelmi levelezés másik fontos szabálya volt, hogy tiszta lelkiismerettel csak jegyesek lehettek, szülői beleegyezéssel levelező viszonyban. Nem csoda hát, ha Mórik Károly szabadkozással indítva rögtön a tárgyra tért: szerelmet vallott a lánykérést is megejtve egyúttal. Az ekkor 15 éves Élthes Ilona válaszában viszont szerelméről és a házassági ajánlat elfogadásáról biztosította kérőjét, azzal a feltétellel, ha az hajlandó lesz az esküvővel várni a következő év májusáig. A szülők beleegyezésével nemsokára az eljegyzésre is sor került. Mivel Ilona Csíkszeredában élt, Károly pedig hivatali pályára készülve Déván gyakornokoskodott, a jegyesség és az esküvő közötti időszakban mindösszesen három alkalommal találkoztak. Határtalan szerelmük biztosítása mellett tehát a levelek majdani közös életük megszervezésének is médiumaként szolgáltak. Elsőként azt kellett eldönteni, hogy hol fognak majd élni, s noha a budapesti létezéssel Ilona álmainak netovábbja teljesült volna, a munkahelyi kilátásokat tekintetbe véve, Károly Déván bérelt lakást. A csíkszeredai esküvő megszervezése, a bútorok nagy részének megrendelése és a ház berendezése az Élthes család feladatai közé tartozott. A stafírung elkészítése és a háztartási teendőkhöz szükséges tudás elsajátítása, Ilona leveleiből tudjuk, sok fáradságot okozott az ifjú menyasszonynak. Közben Károly, jövendő családfenntartóként, karrierjének építésével foglalatoskodott.

Az esküvőre 1897. május 17-én került sor. A házasságból két gyermek született: 1899-ben Lajos, majd 1901-ben Margit. Rövid ideig tartó budapesti és brassói tartózkodást követően az 1918-as hatalomváltással a család Mórik Károly baróti szülői házába költözött.

Élthes Ilona és Mórik Károly levelezése a fotóalbumokhoz hasonló szerepet tölthetett be. Az érintettek a házasságkötést követően „egyesíthették”, rendezhették időrendbe és köthették bársonyba levelezésüket, az első oldalra beragasztva saját képmásukat, hiszen ők a következő lapok főszereplői. Egy rózsaszín és egy kék szalaggal átkötött hajtincs formájában azonban a szülők által teleírt oldalak között szimbolikusan utólag a gyermekek is helyet kaptak. A „levélalbum” az eljegyzés várakozással teli időszakának állított emléket. Tartalmát a feladó és a címzett mellett, akárcsak a családi fotóalbumokat, az arra felhatalmazottak szélesebb köre is megismerhette. Mórik Károly és Élthes Ilona halálával és az utódok hozzájuk kapcsolódó személyes emlékeinek végével a levélfüzér a családi örökségből nemzeti vagy társadalmi örökséggé vált. Pár tucat fotóval és dokumentummal együtt Mórik István Zsigmond révén az 1990-es években a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.

A mikrotörténet és a történeti antropológia csillagának felívelésével párhuzamosan korábban kevesebb figyelmet kapott iratok is bekerültek a múlt iránt érdeklődök látókörébe s ezáltal a közgyűjtemények gyűjteményeibe. Az ego-dokumentumok (levelek, naplók, memoárok, emlékiratok stb.) a személyes történelem legbecsesebb forrásai, hiszen ezekben az alany szólal meg és beszél önmagáról. Felbecsülhetetlen értékük tehát nem a politikai eseménytörténetre, vagy a gazdasági és társadalmi folyamatok történetére vonatkozó adatokban, hanem – Gyáni Gábor szavaival – a szubjektív történelem primér dokumentálásában rejlik.


Levélalbum, részlet



Élthes Ilona



Mórik Károly



Levélalbum












2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
2019.12.18
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]
2019.12.17
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]
2019.11.18
A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]
2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2020.