română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.05.20

Szerelmi levélalbum a millennium időszakából



Az ember által létrehozott tárgyaknak két története van. Egy, melyet rendeltetésszerűen közvetítenek és egy másik, mely történetiségükből ered. Míg előbbi eredendően hozzájuk tartozik, utóbbi az idővel válik részükké. Közös bennük, hogy emberek és sorsok elevenednek meg általuk.

A baróti származású Mórik Károly (1873–1938) és a csíktusnádi Élthes Ilona (1881–1957) levelezése az 1896 nyara és az 1897 májusa közötti időszakot öleli fel. A levelezést a korabeli protokollnak megfelelően Mórik Károly kezdeményezte, hiszen mint ahogyan azt a 19. század végének nagy „illemszakértője”, Bánfalvy Róza írta: „nőknek a férfiakkal szemben általában szenvedőleges szerep jut osztályrészül és így igen ritkán vagy soha nem vagyunk kezdeményezői a férfiakkal folytatott levelezésnek.” A szerelmi levelezés másik fontos szabálya volt, hogy tiszta lelkiismerettel csak jegyesek lehettek, szülői beleegyezéssel levelező viszonyban. Nem csoda hát, ha Mórik Károly szabadkozással indítva rögtön a tárgyra tért: szerelmet vallott a lánykérést is megejtve egyúttal. Az ekkor 15 éves Élthes Ilona válaszában viszont szerelméről és a házassági ajánlat elfogadásáról biztosította kérőjét, azzal a feltétellel, ha az hajlandó lesz az esküvővel várni a következő év májusáig. A szülők beleegyezésével nemsokára az eljegyzésre is sor került. Mivel Ilona Csíkszeredában élt, Károly pedig hivatali pályára készülve Déván gyakornokoskodott, a jegyesség és az esküvő közötti időszakban mindösszesen három alkalommal találkoztak. Határtalan szerelmük biztosítása mellett tehát a levelek majdani közös életük megszervezésének is médiumaként szolgáltak. Elsőként azt kellett eldönteni, hogy hol fognak majd élni, s noha a budapesti létezéssel Ilona álmainak netovábbja teljesült volna, a munkahelyi kilátásokat tekintetbe véve, Károly Déván bérelt lakást. A csíkszeredai esküvő megszervezése, a bútorok nagy részének megrendelése és a ház berendezése az Élthes család feladatai közé tartozott. A stafírung elkészítése és a háztartási teendőkhöz szükséges tudás elsajátítása, Ilona leveleiből tudjuk, sok fáradságot okozott az ifjú menyasszonynak. Közben Károly, jövendő családfenntartóként, karrierjének építésével foglalatoskodott.

Az esküvőre 1897. május 17-én került sor. A házasságból két gyermek született: 1899-ben Lajos, majd 1901-ben Margit. Rövid ideig tartó budapesti és brassói tartózkodást követően az 1918-as hatalomváltással a család Mórik Károly baróti szülői házába költözött.

Élthes Ilona és Mórik Károly levelezése a fotóalbumokhoz hasonló szerepet tölthetett be. Az érintettek a házasságkötést követően „egyesíthették”, rendezhették időrendbe és köthették bársonyba levelezésüket, az első oldalra beragasztva saját képmásukat, hiszen ők a következő lapok főszereplői. Egy rózsaszín és egy kék szalaggal átkötött hajtincs formájában azonban a szülők által teleírt oldalak között szimbolikusan utólag a gyermekek is helyet kaptak. A „levélalbum” az eljegyzés várakozással teli időszakának állított emléket. Tartalmát a feladó és a címzett mellett, akárcsak a családi fotóalbumokat, az arra felhatalmazottak szélesebb köre is megismerhette. Mórik Károly és Élthes Ilona halálával és az utódok hozzájuk kapcsolódó személyes emlékeinek végével a levélfüzér a családi örökségből nemzeti vagy társadalmi örökséggé vált. Pár tucat fotóval és dokumentummal együtt Mórik István Zsigmond révén az 1990-es években a Székely Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került.

A mikrotörténet és a történeti antropológia csillagának felívelésével párhuzamosan korábban kevesebb figyelmet kapott iratok is bekerültek a múlt iránt érdeklődök látókörébe s ezáltal a közgyűjtemények gyűjteményeibe. Az ego-dokumentumok (levelek, naplók, memoárok, emlékiratok stb.) a személyes történelem legbecsesebb forrásai, hiszen ezekben az alany szólal meg és beszél önmagáról. Felbecsülhetetlen értékük tehát nem a politikai eseménytörténetre, vagy a gazdasági és társadalmi folyamatok történetére vonatkozó adatokban, hanem – Gyáni Gábor szavaival – a szubjektív történelem primér dokumentálásában rejlik.


Levélalbum, részlet



Élthes Ilona



Mórik Károly



Levélalbum












2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.