română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2020.10.22

Szombatos kendő a 19. századból



A bözödújfalusi szombatosokról rengeteg szakirodalmat olvashat az, aki a szombatosság történetéről szeretne alaposabban tájékozódni. A helyi „vallás” kialakulását Péchi Simonhoz köti részben a szakirodalom, aki nyugat-európai és Oszmán Birodalmon belüli útjai során direkt kapcsolatba került a héber vallási iratokkal, és azok tanulmányozására szánta az életét.

A Bethlen Gábor udvarában titoknoki, kancellári tisztséget is betöltő Péchit nem pusztán a szombatosság alapítójaként tartjuk számon, de úgy tudjuk, hogy ő irányította az anabaptisták (habánok) alvinci áttelepítését is, így hozzájárult egy másik kisvallás erdélyi begyűrűzéséhez is.

A Székely Nemzeti Múzeumba bekerült 19. század eleji szombatos kendő számos kérdőjelt tesz fel számunkra. Legnagyobb talány vele kapcsolatban az, hogy nem a szombatosság ismert helyszínein használták. 1883-ban került a Székely Nemzeti Múzeumba, mégpedig a háromszéki Petőfalváról. A Csereyné Zathureczky Emília által gyűjtött tárgyat a kor híres történész-kutatója, Nagy Géza leltározta be, a bejegyzés szerint a petőfalvi szombatosok viselete volt. Napjaink történeti szakirodalma egyáltalán nem tesz említést a petőfalvi szombatosokról, a rájuk vonatkozó egyetlen említés és tárgyi emlék ez a gyönyörű kendő.

A finom fátyolanyagra fehér fonallal hímzett, 147x141 cm méretű kendő egyike azon ritka igényességű fehérhímzéseinknek, amelyhez hasonlókkal a német nyelvterületen találkozhatunk. A számos öltéstechnikát váltakoztató drezdai fehérhímzéseket „drezdai csipke” név alatt is ismeri a szakirodalom, mivel a finom patyolatvászon áttört hímzése néha csipkeszerű hatású. A drezdai fehérhímzés 18. századi divatja egész Európát behálózta, másolása sajátos helyi stílusokat alakított ki. Sajnos kinyomozhatatlan, hogy hol készülhetett a szombatosok ritka szépségű kendője, de mindenképpen ünnepi viseletdarab lehetett, és a drága patyolatanyag alapján arra következtethetünk, hogy nagyobb pénzzel rendelkező nemesi udvarban használhatták eredetileg. A kendőnek két sarkát díszítették, egyrészt apró virágokból álló virágcsokorral, másrészt a reneszánsz és manierista művészetben oly nagy karriert befutott bőségszaru motívumával.

Bár a kutatások egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy valóban éltek-e szombatosok Petőfalván, e ritka szépségű kendő így is egyike a Székely Nemzeti Múzeum legjelentősebb műkincseinek.

Szőcsné Gazda Enikő




Szombatos kendő a 19. századból



Szombatos kendő a 19. századból














2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.