A múzeum fenntartója:
Támogatóink:
![]() Szombatos kendő a 19. századból |
A bözödújfalusi szombatosokról rengeteg szakirodalmat olvashat az, aki a szombatosság történetéről szeretne alaposabban tájékozódni. A helyi „vallás” kialakulását Péchi Simonhoz köti részben a szakirodalom, aki nyugat-európai és Oszmán Birodalmon belüli útjai során direkt kapcsolatba került a héber vallási iratokkal, és azok tanulmányozására szánta az életét.
A Bethlen Gábor udvarában titoknoki, kancellári tisztséget is betöltő Péchit nem pusztán a szombatosság alapítójaként tartjuk számon, de úgy tudjuk, hogy ő irányította az anabaptisták (habánok) alvinci áttelepítését is, így hozzájárult egy másik kisvallás erdélyi begyűrűzéséhez is.
A Székely Nemzeti Múzeumba bekerült 19. század eleji szombatos kendő számos kérdőjelt tesz fel számunkra. Legnagyobb talány vele kapcsolatban az, hogy nem a szombatosság ismert helyszínein használták. 1883-ban került a Székely Nemzeti Múzeumba, mégpedig a háromszéki Petőfalváról. A Csereyné Zathureczky Emília által gyűjtött tárgyat a kor híres történész-kutatója, Nagy Géza leltározta be, a bejegyzés szerint a petőfalvi szombatosok viselete volt. Napjaink történeti szakirodalma egyáltalán nem tesz említést a petőfalvi szombatosokról, a rájuk vonatkozó egyetlen említés és tárgyi emlék ez a gyönyörű kendő.
A finom fátyolanyagra fehér fonallal hímzett, 147x141 cm méretű kendő egyike azon ritka igényességű fehérhímzéseinknek, amelyhez hasonlókkal a német nyelvterületen találkozhatunk. A számos öltéstechnikát váltakoztató drezdai fehérhímzéseket „drezdai csipke” név alatt is ismeri a szakirodalom, mivel a finom patyolatvászon áttört hímzése néha csipkeszerű hatású. A drezdai fehérhímzés 18. századi divatja egész Európát behálózta, másolása sajátos helyi stílusokat alakított ki. Sajnos kinyomozhatatlan, hogy hol készülhetett a szombatosok ritka szépségű kendője, de mindenképpen ünnepi viseletdarab lehetett, és a drága patyolatanyag alapján arra következtethetünk, hogy nagyobb pénzzel rendelkező nemesi udvarban használhatták eredetileg. A kendőnek két sarkát díszítették, egyrészt apró virágokból álló virágcsokorral, másrészt a reneszánsz és manierista művészetben oly nagy karriert befutott bőségszaru motívumával.
Bár a kutatások egyelőre nem tudják megerősíteni, hogy valóban éltek-e szombatosok Petőfalván, e ritka szépségű kendő így is egyike a Székely Nemzeti Múzeum legjelentősebb műkincseinek.
Szőcsné Gazda Enikő

Szombatos kendő a 19. századból

Szombatos kendő a 19. századból
Archívum
2021
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban
2021
2021.01.20 | Múltidéző múzeumi csemege
2020
2020.12.23 | Képek Háromszék múltjából
2020.11.27 | „Forradalmi” tányérok Tordáról
2020.11.12 | Emlékek a polgári turizmus korából a Székely Nemzeti Múzeumban
2020.10.22 | Szombatos kendő a 19. századból
2020.06.29 | Palatábla, palavessző az 1940-es évekből
2020.06.17 | Kovászna megye szocialista címere
2020.06.04 | A székelykeresztúri kapu - azaz a SzNM „ellenség által okozott” hadi kárai
2020.05.28 | Madonnás lobogó 1848-ból
2020.05.20 | Szerelmi levélalbum a millennium időszakából
2020.05.13 | Datki fejfák
2020.05.06 | A vájling
2020.04.30 | Egy mókás feliratú magyarói varrottas a Székely Nemzeti Múzeumban

A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]

A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]

A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]

Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]

A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]

A Székely Nemzeti Múzeum 2020. január 1-től már nem fogad látogatókat. [ részletek ]

A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt és kedves családját Jánó Mihály művészettörténész A székelyderzsi unitárius templom- Kalauz című könyvének bemutatójára.[ részletek ]

A budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeumban állítják ki hétfőtől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum egyik leghíresebb darabját, Gábor Áron ágyúját, valamint további hatvan értékes műtárgyat.[ részletek ]

A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]

Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]

A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]

Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]

Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]

2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]

A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]