română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

2008.10.14

Térbe zárt pillanat

Háromdimenziós erotika a Székely Nemzeti Múzeumban

Csipkés fehérneműkkel berendezett „korabeli” budoár, mesebeli tájakra repítő, fotókkal „díszített” járdakő, a Nagy háború borzalmai és békebeli, az amerikaiak század eleji életét megjelenítő zsánerképek: mindezekkel a Székely Nemzeti Múzeum Térbe zárt pillanat - Epizódok a sztereofényképezés történetéből című, november 10-ig látható kiállításán találkozhatnak.
„A Székely Nemzeti Múzeum a műsorpolitikájával igyekszik a saját gyűjteményeinek a bemutatása mellett olyan kiállításokat idevonzani, amelyekkel az itt élőknek, a városlakóknak, a megyebelieknek tudja az érdeklődését, kíváncsiságát felkelteni, kielégíteni. Úgy érezzük, hogy ez a ma esti bemutató ebbe a sorba nagyon szépen beleillik, s hogy az itt kiállított háromdimenziós fotóknak az újszerű installálásával, bemutatásával egy kicsit azoknak a kiállításainknak, rendezvényeinknek a sorát gyarapítjuk, amellyel nemcsak a tárgyi tudást vagy az esztétikai élvezetet szolgáljuk, hanem a látogatót valósággal bele is visszük a kiállított tárgyakba”- mondta el Vargha Mihály, a múzeum igazgatója a kiállítás kedd esti megnyitóján.
Az 1850-1918 között készült képeket Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója méltatta: „ha ennek a kiállításnak egy nagyon rövid jelszót vagy mottót kellene adnom, az egész biztosan úgy hangzana, hogy „Szemüvegesek előnyben!”. És bár azok a kis karton szemüvegek, amelyek az Önök kezében vannak, természetesen nem mindennapos használatra születtek, hanem ennek a kiállításnak a megtekintésére, azt gondolom, hogy ez a kiállításnak a kulcsa. E nélkül ugyanis az itt látható fotográfiák elmosódottak, életlenek.”
Ezek a fotográfiák az adott kor írott sajtója által közölt hírekhez készültek, tehát megörökítenek politikai eseményeket, katasztrófákat, háborút, de a természetjárásnak a különböző helyszíneit, külföldi épületeket, szobrokat is. Rendkívül népszerűek voltak Magyarországon a külföldi helyszínekről készített sztereofotók, hiszen, akárcsak ma, egyszerűbb volt ezeket megvásárolni és birtokolni, mint az adott helyszínre elutazni. „Itt, a hátam mögött láthatóak az urak akkori kedvencei: természetesen a női aktokról beszélek. Ezeknek nem is a készítése a rendkívül érdekes, hanem a piaci forgalmazása és megvásárlása, hiszen - finoman szólva - a törvényesség határát súrolta ezek készítése és birtoklása. Emiatt utcai zugárusoktól és jól informált, megbízható optikusoktól, fényképészektől lehetett ezeket megvásárolni. Majd később, a tizenkilencedik század második felétől már újságban is hirdették ezeket a képeket, és katalógusokban is lehetett belőlük válogatni”- mesélt a nagy sikert aratott budoárban található képekről Hadnagy Miklós.
Végül Csergő Tibor, a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum igazgatója, a vándorkiállítás erdélyi szervezője számolt be az eddigi sikerekről: 2008 februárja óta Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron és Gyergyószentmiklóson is nagyjából egy-két hónapot töltött el a kiállítás, és valamennyi városban több, mint kétezer embert vonzott. Mindenki hasonló látogatottságot kívánt a Székely Nemzeti Múzeumnak is.

A kiállítás november 10-ig látható a múzeum Tolerancia termében.

Erdős Zsófia


Varázsszemüveg a porondon

A kedd délutáni kiállításmegnyitón a múzeumpedagógiai foglalkozásokon nagy gyereksereg zsibongott: az egészen kicsiktől a kiskamaszokig mindenki lelkesen vetette bele magát a különböző, kiállításhoz kapcsolódó fejlesztő játékokba. A kis asztalok köré ülve, piros-kék ceruzákkal rajzoltak egymásnak üzeneteket a gyerekek, amelyek azon nyomban, ahogy felkapták a varázsszemüvegeket, térhatásúakká is váltak. A kíváncsiak a gyereksarokban felállított „porondon” hatalmas kirakókockákból karácsonyi ajándékokat bontogató amerikai kicsik kinagyított fotóit rakosgathatták össze, akik pedig belemelegedtek a játékba, az asztaloknál folytathatták a puzzle darabkák illesztgetését. Többen a padon üldögélve nézték végig Tomi mesés kalandjait - természetesen varázsszemüveggel-, vagy egy modern sztereonéző automatába kukucskálva lesték meg sok-sok állat térhatású fényképét. A kisiskolások pedig egy-egy sétáló füzettel indultak útnak a kiállított képek között, s így - mire megoldották a feladatokat- a térhatású fotók kis szakértőivé válhattak. A kiállításhoz kapcsolódva továbbra is várjuk gyermekcsoportok jelentkezését a múzeumpedagógiai foglalkozásokra.

Bartha Zonga



Térbe zárt pillanat - különleges háromdimenziós fényképkiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban

Különleges, 1850 - 1918 között készült háromdimenziós fényképekkel ismerkedhetnek meg azok, akik ellátogatnak a Székely Nemzeti Múzeum Tolerancia termébe az október 14-én, kedden este 7 órakor nyíló, Térbe zárt pillanat című fényképkiállításra.
A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor magángyűjteményének legérdekesebb darabjaiból létrehozott tárlatot Hadnagy Miklós, a Magyar Köztársaság Kulturális Koordinációs Központjának igazgatója nyitja meg.

A kiállítás november 10-ig látható a Székely Nemzeti Múzeumban.


Térbe zárt pillanat – Epizódok a sztereofényképezés történetéből

Kiállításunk háromdimenziós fényképeket mutat be: a fotók egy piros-kék „szemüveg” segítségével térhatásúvá válnak, a magasság és a szélesség két dimenziója mellett a mélység harmadik dimenziójával gazdagodnak. A felvételek témája igen változatos, közös bennük, hogy mindegyik eredetije egy sztereofénykép. Ez a különleges fotográfia valójában kettő, egymástól kissé eltérő képből áll, amelyeket az emberi szem állásának megfelelően két különböző szögből vettek fel ugyanarról a tárgyról. A képpár egy speciális szerkezetben, a sztereoszkópban szemlélve egyetlen térhatású képpé olvad össze a képnézegető tudatában. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának és Felvinczi Sándor magángyűjteményének leglátványosabb, legérdekesebb, 1850 és 1918 között készült sztereofelvételei a digitális képfeldolgozás és az anaglif-eljárás segítségével, sztereonéző készülék nélkül válnak háromdimenzióssá, a látogatónak csak egy piros-kék papírszemüvegre van szüksége. Az anaglif-technika már több mint száz éve ismert külföldön és Magyarországon egyaránt, lényege, hogy a jobb és bal szem helyzetének megfelelően felvett két képet úgynevezett kiegészítő – komplementer - színekkel (pirossal és kékkel) másolják egymásra. Az így kapott képet a kétszínű szemüveg segítségével, a kiegészítő színek hatásmechanizmusának köszönhetően, az emberi agy térben képes érzékelni.
Sztereofényképek már az 1840-es években készültek Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt. A 19-20. század fordulóján számos cég, például az amerikai egyesült államokbeli B.W. Kilburn Company (1865-1909), az Underwood&Underwood (1882-1923), valamint a német Neue Photographisce Gesellschaft (1894-1922) gyártotta nagy mennyiségben és értékesítette világszerte a sztereofotókat. A képek olyan aktuális eseményeket örökítettek meg, amelyekről a sajtó tudósított, s az emberek fantáziáját, „vizuális kíváncsiságát” izgatták. A nagy nemzetközi kiállítások, diplomáciai események, háborúk és természeti katasztrófák fotográfiái mellett sokakat érdekeltek az egyes országokat bemutató sztereofelvételek. Az urak körében keresettek voltak az aktokat, lenge öltözetű nőket ábrázoló képek is.
Hazánkban a sztereofényképek a 19. század végén és a 20. század első két évtizedében terjedtek el szélesebb körben. Ekkor a fotótechnika egyszerűsödése már lehetővé tette, hogy a hivatásos fényképészek mellett műkedvelő fotográfusok és magánfényképezők is próbálkozzanak sztereofotográfiák készítésével. A külföldi sztereofénykép-készítő és -forgalmazó cégek nagy példányszámban árusított felvételei Magyarországra is eljutottak,formálták a magyar fényképvásárlók, gyűjtők, fényképezők ízlésvilágát, s aktuális ismereteket közvetítettek a világ távoli tájairól. A térhatású képeket alkalmazták oktatási segédeszközként is.
A sztereofotográfiák fénykora az 1910-es évek végén leáldozott, ekkorra már a képes magazinok és újságok, valamint a mozgókép, a film gyorsabban és lebilincselőbben tájékoztatta a nagyközönséget a világ történéseiről. Sztereofényképek azóta is készültek és készülnek, számos magánfényképező ma is műveli a fotografálás e műfaját. A térhatás érzékeltetésére az anaglif-eljárást alkalmazzák napjainkban a tudományos életben (térképészet, űrkutatás) és a műszaki oktatásban; készülnek filmek, újságok és könyvek képmellékletei, valamint fotókiállítások ezzel a módszerrel.

Bognár Katalin, Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár



2019.11.09
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében november 9-én, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot.[ részletek ]
2019.10.27
Vasárnap, október 27-én, 18.00 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében Kájoni'390. Erdélyi régizene című műsorával lép fel a Codex Régizene Együttes és meghívottai.[ részletek ]
2019.10.25
A magyar királyi (brassói) 24-es honvéd gyalogezred első világháborús történetét bemutató három nyelvű szabadtéri kiállítás nyílik Kézdivásárhely főterén, a Gábor Áron szobor mögött 2019. október 25-én, pénteken 17 órától.[ részletek ]
2019.10.23
Október 23-án útra kelt a Gábor Áron-féle ágyú! A múzeum 1848–49-es ereklyéiből Budapesten a Hadtörténeti Múzeumban nyílik időszakos kiállítás.[ részletek ]
2019.10.20
Felhívjuk kedves látogatóink figyelmét, hogy az In Memoriam Gábor Áron kiállítás 2019. október 20-án bezárásra kerül.[ részletek ]
2019.10.18
2019. október 18-án, pénteken, 18 órakor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatja be Benczédi Sándor építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Csáki Árpád történész, és Kovács András akadémikus, ny. egyetemi tanár Az oltszemi Mikó-kastély című könyvet.[ részletek ]
2019.10.15
A Székely Nemzeti Múzeum idén képzőművészeti gyűjteményének legjavával kapcsolódik a Magyar Festészet Napja 2019-es eseményeihez. A Panteon című kiállítást 2019. október 15-én, kedden 18 órakor nyitják meg a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban.[ részletek ]
2019.10.13-17
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.28
A Hagyományok Háza Hálózat Erdély és a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség közös szervezésében hímzőknek, szövőknek, viseletkészítőknek olyan szakmai fórumot hozunk létre, ahol a szakemberektől hiteles néprajzi anyagból inspirálódhatnak, ugyanakkor kérdéseiket, észrevételeiket megvitathatják, technikai tudásukat bővíthetik. [ részletek ]
2019.09.20
Pénteken, szeptember 20-án 18 órától Gazda Klára nyugalmazott egyetemi tanár, néprajzkutató Nyiss kaput, új bíró! Népi játékok szimbolikus üzenete című könyvének bemutatójára kerül sor a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.[ részletek ]
2019.09.13
Áprilisban nyitották meg a szerzetesek étkezési szokásait és a gasztronómiára gyakorolt hatásukat bemutató tárlatot a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban. A kiállítást a budapesti Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum még 2015-ben, a megszentelt élet éve alkalmából állította össze és azóta már több helyszínen is bemutatták.[ részletek ]
2019.08.18
Jőnek, jőnek, hogy vigyenek címmel a Székely Nemzeti Múzeum és az Erdélyi Református Múzeum közös szervezésében 2019. augusztus 18-án kiállítás nyílt a Kolozsvári Magyar Napok alkalmával az Erdélyi Református Múzeumnál.[ részletek ]
2019.06.22
A Székely Nemzeti Múzeum 2019. június 22-én, szombaton 18 órai kezdettel hosszított nyitvatartással vár minden kicsit és nagyot idejének tartalmas, szórakoztató eltöltésére.[ részletek ]
2019.05.25
Május 25-én, szombaton délelőtt nyolcadik alkalommal szervez programot a Székely Nemzeti Múzeum a természetet ünneplő jeles naphoz, a Madarak és fák napjához kötődve.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2019.