română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

A Székely Nemzeti Múzeum évtizedei

1990-es évek: a múzeum eredeti jellege kérte alapkiállítások visszaállítása; visszaintegrálódás a magyar (a feljavított épületű Képtár esetében a nemzetközi) művészeti-kulturális-tudományos intézményrendszerbe; a részlegek autonómiája-önállósulása (a magántulajdonú kisbaconi Benedek Elek Emlékház ki is válik)

1970–80-as évek: az eredeti tervek szerinti épületbővítés, részlegek alapítása (kézdivásárhelyi, csernátoni, kisbaconi; Sepsiszentgyörgyi Képtár); skanzen kiteljesítése (Csernátonban); Baász Imre megszervezi a később nemzetközivé bővülő Medium kortárs kísérleti képzőművészeti seregszemlét; az Aluta évkönyvek a legnagyobb kisebbségi magyar szakperiodika

1960–70-es évek: Kovács Sándorral kezdve saját természetudományos, történész, néprajzos, képzőművész múzeumi szakemberek alkalmazása és jelentős munkássága; Székely Zoltán nemzetközi jelenlétet biztosít a múzeumnak régészeti kutatásaival; kora középkori magyar temetők feltárása Háromszéken
 
1950-es évek: a legnagyobb vidéki magyar múzeumi gyűjtemény a Kárpát-medencében (félmillió tétel) a levéltár kiszakításáig; úttörő szerep a román múzeumi rendszer ideológiai nyomás alatti, de alulról is kísérletezett újjászervezésében; első evolúció-központú természetrajzi kiállítás Romániában; a kommunista korszak Magyarország és Románia együttes területén első vidéki múzeumi évkönyvei (magyarul, románul)

1940-es évek: Herepei János intézete az ország államilag legtámogatottabb vidéki, Észak-Erdély egyetlen közgyűjtemény rangú múzeumában (átfogó néprajzi és levéltári kutatás; Balassa Iván indulása; Cs. Bogáts Dénes összeállítja az első erdélyi oklevélszótárat, illetve történeti tájszótárat, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár ötletadóját); súlyos világháborús veszteség Zalaegerszegen; Fadgyas Anna megvédi a nem evakuált anyagot; az önálló romániai magyar múzeumi-könyvtári hálózat utóvédje Szabédi László vezetése idején

1930-as évek: Csutak Vilmos programjai – az első magyar skanzen; a természettudományos súlypontú székelyföldi kutatóutak (Bányai János és Könczei Gerő társszervezőkkel); a második komplex magyar regionális kutatóprogram a világháború előtti Balaton-kutatás után; a Székely Oklevéltár VIII. kötete (Barabás Samuval); az első kisebbségi magyar szakintézmény lebonyolította műemlékrestaurálás (Vámszer Gézával); a múzeum kezelésébe kerül a két világháború közötti egyetlen, a magyar kisebbségnek utódállamban visszaszolgáltatott vagyontömeg, a Gozsdu Alapítvány vagyonának ellentételezése

1920-as évek: az egyetlen csonkaországon kívüli magyar tudományos intézmény marad; megbecsülés a román tudomány és politika részéről; genfi néprajzi kiállítás; Bartók sepsiszentgyörgyi koncertje; a csángó folklór első fonográfos kutatása (Domokos Pál Péter); az 1929-es Emlékkönyv, egy Székelyföld-monográfia előmunkálataival; Benedek Elek utolsó, a múzeumhoz idézett mondata: „Fő, hogy dolgozzanak!”
 
1910-es évek: a múzeum a Kós Károly tervezte saját épületcsoportba kerül; Roediger Lajos volt zombori múzeumőr bekapcsolódása az intézmény munkájába; a székelyföldi szintű terepkutatások folytatása; Gyárfás Jenő megkezdi a Képtár kialakítását; a Székely Nemzeti Levéltár megalapozása; egyedülálló jogi státus (autonóm szervezet) teszi lehetővé, hogy az impériumváltáskor is a székelység tulajdonában marad
 
1900-as évek: Párizsi Világkiállítás; a nagy mikós tanár-múzeumőrök néprajzos-természettudományos-történész munkássága; a diákok (pl. Varga Nándor Lajos) bevonása; Gödri Ferenc polgármester politikai és szakmai hozzájárulása; László Ferenc megkezdi nemzetközi hírűvé váló ősrégészeti kutatásait
 
1890-es évek: a Székely Mikó Kollégium védnöksége; a magyar vidéki közgyűjteményügy intézményesülésének pillanatában a Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége a kilenc támogatásra érdemesnek talált vidéki magyar múzeumból csak itt talál néprajzi gyűjteményt

1880-as évek: a Magyar Tudományos Akadémia kiadja az Apor-kódexet, az első magyar bibliafordítás zsoltáraival (a negyedik magyar irodalmi mű része); Nagy Géza kijelöli a székelység eredetének mai kérdéskörét; a székelyföldi szakszerű régészet, középkori falképkutatás, történeti migrációkutatás kezdete

1870-es évek: az özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília és Vasady Nagy Gyula alapította múzeum első részvétele nemzetközi tudományos rendezvényen (VIII. Nemzetközi ősrégészeti és embertani kongresszus, Budapest); a terepkutatás és forrásközlés megkezdése; beköltözés Imecsfalváról Sepsiszentgyörgyre

A múzeum történetéről bővebben itt olvashat.



2021.07.15
A Székely Nemzeti Múzeum legújabb időszakos kiállítása a sepsiszentgyörgyi Lábasház (Szabadság tér 7.) pincegalériájában kap helyet. [ részletek ]
2021.06.19
A Székely Nemzeti Múzeum, a Magma Kortárs Művészeti Kiállítótér és az Erdélyi Művészeti Központ 2021-ben együtt ünnepli a Múzeumok Éjszakáját. [ részletek ]
2021.06.01
Hidd el, nincs izgalmasabb, mint mikor kirándulás közben összegyűjtött ágból, fadarabból, gyufásdobozból vagy éppen egy kinőtt ruhádból te magad próbálsz játékokat összeállítani. [ részletek ]
2021.05.22
A Székely Nemzeti Múzeum Jáger Attila erdélyi származású miskolci mérnök 1972-es csíksomlyói diasorozatával kíván élményt hozó búcsújárást minden zarándoknak. [ részletek ]
2021.05.12
A MARe, azaz a bukaresti Modern Művészetek Múzeuma művészettörténeti premierre készül. A Székely Nemzeti Múzeum képzőművészeti gyűjteményéből Gyárfás Jenő Sakkjátékos című olajfestményét válogatták be a kiállításba. [ részletek ]
2021.05.11
A Székely Nemzeti Múzeum Lábasházban lévő ideiglenes kiállítóterében május 11-én, kedden 18 órától Both Noémi Zsuzsanna történész, muzeológus A székely faluközösség nótáriusa. Imreh István élete és munkássága című kötetének bemutatására kerül sor. [ részletek ]
2021.05.05
A Székely Nemzeti Múzeum ideiglenes kiállítása, A szabadság színeváltozásai című tárlat a sepsiszentgyörgyi Lábasház emeleti termeiben újra látogatható hétköznapokon 9 és 16 óra között, szombat-vasárnap 10 és 14 óra között, illetve minden hét csütörtöki napján reggel 9 és este 19 óra között. [ részletek ]
2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.