română  |   english  |   RSS Feed   Facebook

Szoborerdő a Képtárban. Vetró András szobrász kiállítása
2008. 02. 11.

Szoborerdő a Képtárban. Vetró András szobrász kiállítása

Február 11-én nyílt meg a Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő Képtárában Vetró András kézdivásárhelyi szobrászművész kiállítása. A félszáz kisplasztikát, domborművet és rajzvázlatot bemutató tárlatot Vargha Mihály múzeumigazgató, Bogdán László író, valamint Jánó Mihály művészettörténész nyitották meg.

Szoborerdő
A 60 éves Vetró András köszöntése


A művészekről általában azt tartják, hogy befele forduló, különc, öntörvényű emberek. Szellemváruk tornyából figyelik a világot, hogy a feldolgozott anyagot aztán kódolt üzenetek formájában  szétküldjék a  világba.
Az elzárkózó, gőgös művész „imidzse” sajnos hozzánk nőtt, bennünk él, akár egy romantikus filmhősé. Ezért meglepődünk, amikor egy olyan nyitott, teljes életet vállaló, közösségi emberként is megnyilvánuló művésszel hoz össze sorsunk, mint amilyen mai ünnepeltünk, VetróAndrás.

A kolozsvári egyetemi évek után Kézdivásárhelyen telepedik le, a Kosztándi házaspár alapította rajziskolában tanít, műtermet kap, szobrászkodik, tanít, buzdít, nevel.
Termékeny alkotó. Munkássága sorozatokba tömörített: a Lovag – Bohóc, a Nő – Anyaság, valamint a nagyjaink (történelmi) arcképcsarnoka témakörét járja körül,  filozófikus beállítottsággal, enyhén ironikus (és önironikus) hangvétellel, szívós és fantáziadús következetességgel.

Ugyanez a kemény, szellemes munkatempó jellemzi pedagógiai tevékenységét is. Felejthetetlen számomra az első mintázófa faragása, a sárfalvi, beavató jellegű „agyagbányászat” (a szakma tanulása a seprűnél kezdődik...), az első életnagyságú akt felrakása és az azt követő gipszöntés, amelynek eredményeként a tanári lépcsője is fehérbe öltözött... Aztán okított, korrigált, ha kellett hadakozott értünk, mai szóhasználattal „védte érdekeinket”... egy évzáró kiállításon például úgy tartotta bent munkáinkat, hogy a „cenzori döntés” ellen tiltakozásul leült a posztamensek elé. Hogyne sorakoztunk volna fel mögéje? Egy olyan korban, amikor a belterjes kisstílűséget a hatalom is sugallta, ez az elvekért való kiállás felnőtti példája számunkra, kis művészpalánták számára a reveláció erejével hatott. Mi akkor a főtéri hős szobra mellé képzeletben egy másikat is emeltünk...
Vagy: ritka az a gyerek, amelyik elmondhatja magáról, hogy már hetedik elemistaként lovasszobrot épített. Vetró mester vezetett rá, hogy nemcsak lehet, hanem kötelező nagyot álmodni. Arra is, hogy nincs a műfajok között merev határ, a minőség az egyetlen mérce. Útmutatása nyomán művészi próbálkozásaink átcsaptak egymásba, átjárhatóvá váltak a tabunak hitt határok: képregényeket kezdtünk gyártani, álarcos happeningszerű összejöveteleket tartottunk, a szobrainkat kifestettük, kiterjedt a világ határa.... Nem csoda, hogy a Nagy Mózes Líceum évkönyvében visszaemlékezők közül oly sokan idézik fel a rajztagozat szabad és kreatív légkörét.

Vetró András szobrászatában, de nevelői és közéleti megnyilvánulásaiban is vezérelv, hogy a folyamat fontosabb, mint a kész mű.
Van ebben jó adag férfias szemérem – a tett elsődlegessége a „látva lássanak”-kal szemben – számomra mégis a korszerű alkotó alapállása ez, aki folymatokban, változatokban, sorozatokban gondolkodik és aki számára művészet és élet egy és ugyanazt jelenti.

Joseph Beuys, a hatvanas–hetvenes évek nagyhatású művész-teoretikusának alkotói hitvallása jut eszembe: gondolkodni annyi, mint formázni. Embereket összefogni, energiákat egyesíteni,  az is szobrászat. Szociális plasztika? Milyen szép ötlet!
A művészetért életét áldozó Van Gogh mondja: nincs nagyobb dolog, mint szeretni az embereket... Beszélgetni, szóba állni, adni és kapni, nem sajnálni az időt társainktól!

András hagyományőrző honvéd, műkedvelő színész, múzeumbarát, kiállításszervező. És soha nem panaszkodik, hogy mindez művészete kárára lenne. Köz- és magánélet egymást gazdagítja, egymást generálja, közben, szinte észrevétlen, az Ember, a Művész  egyre több hajszálgyökérrel kötődik környezetéhez.

A nyolcvanas években a beszűkült életterek és lehetőségek időszakában  műtermébe valóságos szoborerdő nőtt. A felhalmozódott tervek, makettek, vázlatok már az udvaron sem fértek. Földanya ült a forradalmár vállán, az öntésre beadott rézcsavarokból  térforma  kerekedett... Az alvó ráció szörnyekkel álmodott, az ihlet, a munka a túlélést jelentette. Mesterem, mi lesz, betemetnek a szobraid?!
Aztán valahogy csak meglebbent a szabadság szellője. Az új idők hajnala vidékünkre a magyar vonatkozású emlékjelállításnak valóságos reneszánszát hozta, így a formarengeteg határa is kezdett lassan-lassan kitolódni, már Kárpátalja, Muraköze, Palócföld, Bánát határait ostromolja...

Választott városa terei, parkjai benépesültek nemzetünk jeleseinek szobor-arcmásával, „akik” furák, darabosak, szúrós tekintetűek, karcosak-harcosak, a történelem darálóját kiálltak, műteremből, szoborerdőből végleg kiszabadultak, „akik” már saját életüket élik.

A ma este nyíló kiállítás itt a Gyárfás Képtárban nem más, mint egy műteremlátogatás, ahová a fantázia és az empátia már elégséges belépőnek,  hogy egy példaértékű, hittel és alázattal – reméljük, még nagyon sokáig! – járt művészi életútnak a  szemlélői, részesei lehessünk.
Isten éltessen sokáig, drága Mesterünk!

Vargha Mihály



2021.03.15
A Székely Nemzeti Múzeum március 15-e tiszteletére új tárlattal jelentkezik ideiglenes kiállítóhelyén, a sepsiszentgyörgyi Lábasházban. [ részletek ]
2021.03.04
A Székely Nemzeti Múzeum és a László Kálmán Gombászegyesület tisztelettel meghívja Önt a múzeumba 2021. március 4-én, csütörtökön 18 órára, ahol Zsigmond Győző: Gombák a magyar néphagyományban című kötetének bemutatójára kerül sor. [ részletek ]
2021.02.18
A Székely Nemzeti Múzeum tisztelettel meghívja Önt 2021. február 18-án, csütörtökön 18 órára a múzeum Kós Károly Termébe Székely Zoltán: Emlékeim, Székely Zoltán önéletírása és szakmai levelezése c. kötet bemutatójára. [ részletek ]
2021.01.18
A Székely Nemzeti Múzeum Acta Siculica évkönyve tizedik kiadásához érkezett, ezt a kerek évfordulót a Székely Nemzeti Múzeum arculatváltással kívánja megünnepelni.[ részletek ]
2020.10.03
A László Kálmán Gombászegyesület és a Székely Nemzeti Múzeum szervezésében október 3-án, szombaton hagyományos gombanapot tartanak, melyre szeretettel várnak minden természetkedvelő családot. [ részletek ]
2020.08.12
A Székely Nemzeti Múzeum 2020. augusztus 12-én, 18 órakor nyitja meg első kiállítását ideiglenes kiállítóhelyén, a Lábasház emeleti termeiben.[ részletek ]
2020.02.28
Február 28-án, pénteken 18 órától a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében mutatják be Zakariás Erzsébet Képek könyve – Táj- és kultúrtörténet képekben című kötetét.[ részletek ]
2020.02.06
A raktárakban a műtárgyak igényeire szabták a tárolórendszereket.[ részletek ]
Felelős szerkesztő: Vargha Mihály.
© Copyright: Székely Nemzeti Múzeum, 2021.