dr. Szőcsné Gazda Enikő
Árapataki élő népművészet
Lőrinczi Vencelné Dénes Etelka
Lőrinczi Etelka (1927-2012) Árapatakon született, gyűjtötte és tanulmányozta a faluja varrottasainál alkalmazott mintákat, a rojtkötések, a tojásfestés a hagyományos varrás-technikákat, sőt azokat felhasználva, maga is varrt, szőtt saját kompozíciójú darabokat is.
Megújuló örökség
Születésnap, díszterem, muzsika
Ezen a napon egyszerre ünnepeljük a múzeum születésnapját, megemlékezünk alapítónk, özv. Cserey Jánosné Zathureczky Emília örökségéről, és felidézzük Bartók Béla sepsiszentgyörgyi koncertjének emlékét.
Festett bútorok a Székelyföldön
Pozsony Ferenc
A kiadvány röviden felvázolja az erdélyi festett bútorok megjelenését, elterjedését, táji központjainak kialakulását, jellegzetességeit.
Hullóidő
Székely identitásépítés a 19–20. században
A „székelység” tematizálása iránt társadalmi érdeklődés van, képes a közösség megszólítására, és már nemcsak a regionális kötődések egyike, hanem a magyar kisebbségi és a magyar nemzeti kollektív tudat lényeges részének tekintik.
Csereyné – 200
Újjászületünk!
Hogyan sikerült egy nemesasszonynak múzeumot létrehoznia? Ki volt Csereyné Zathureczky Emília? Csupán a múzeumalapítás kötődik a nevéhez, vagy más társadalmi, kulturális események is kapcsolódnak hozzá?
Vannak vidékek – Udmurtföld
Petrova Anasztázia filológus és Demeter Miklós néprajzkutató, hangszerkészítő, a tárlat megálmodói Udmurtföldet hozzák el Székelyföldre abban a reményben, hogy ezáltal értő és érző kapcsolat születhet a magyarság és a velük rokonságban álló udmurtok között.
Árnyalatok
Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány által szervezett Árnyalatok című tárlat megnyitója az idei Múzeumok Éjszakája rendezvény nyitóeseménye.
Szász boroskancsó
Erdély és Partium fazekassága
A szász fazekasság legfontosabb edénytípusa a nagy méretű boroskancsó volt. Régészeti ásatások leletanyagából, valamint a szász fazekascéhek pecsétjeiről látható, hogy a kettős szájú boroskancsó a korai szász fazekasságnak már jellemző terméke volt.